MIÉRT NEM TARTHATUNK MAGYARORSZÁGON KERECSEN SÓLYMOT?

Ez a kérdés gyakran elhangzik és nem csak a hazai solymászok között.

Annak érdekében, hogy megértsük a solymászat hazai igen szigorú szabályozását több, mint 50 év távlatába kell vissza mennünk.

Az 1956-ban szétesett, megszünt szervezett magyar solymászat romjain egy új, fiatal solymász generáció alakult ki. Mi az akkori ifjú solymászok hamarosan rájöttünk, hogy Magyarországon a legális solymászatnak NINCSENEK MEG A JOGI FELTÉTELEI SEM VADÁSZATI SEM TERMÉSZETVÉDELMI oldalról. Azt is felismertük, hogy érdekeinket csak szervezeti keretek között tudjuk érvényesíteni. Ekkor alakítottuk meg első klubjainkat. (1962 Váci Hermann Otto Solymász Klub, 1963 Kiskunfélegyházi Magyar László Solymász Klub, 1965 Hungária Solymász Club.) Ezeknek a szervezeteknek alapvető célja volt, hogy az ország területén solymászattal foglalkozó embereket legális szervezetbe tömörítse és megteremtse a solymászat jogi feltételeit is. A vadászok igen pozitívan álltak a solymászathoz. Én 1964 óta már fegyveres vadász is voltam és jó kapcsolatokat alakítottam ki a vadászat megyei és otszágos vezetőivel, sikeres tárgyalásokat tudtam előkészíteni. Ezeknek meg lett az eredménye: 1968-ban megalakult a MAVOSZ Solymász Szakosztály.

Annak ellenére, hogy a Szakosztályunk megalakulásához a természetvédelmi hatóság is hozzá járult, a solymászattal kapcsolatos fenntartásai megmaradtak. Ezek 2  témakörben foglalahatók össze:

- az újkori solymászat fellendülése miatt fogyatkozott meg drasztikusan a sólyom állomány. (később tudományosan is bizonyítást nyer, hogy az alapvatő ok a DDT volt)

- ellenezték a solymászat bemutatását, mert szerintük az másokat is ragadozó madár tartásra, beszerzésre ösztönöz.

Mi - az ifjú solymász nemzedék - nem tudtuk, hogy tárgyalásainkkor sokszor régi solymászokkal  ülünk szemben. (pl.: Keve, Pátkay, Sterbetz, Szíjj.. ) A solymászat 1956 utáni negatív megítélése miatt solymász múltjukról nem beszéltek.

Dr Pátkay Imrének a Madártani Intézet igazgatójának, pedig az volt a véleménye: Ő támogatja a becsületes solymászokat, de ellenzi a szervezett legális magyar solymászatot.. Aki hozzá bejárt és kért kapott is sólyom tartási , vagy importálási engedélyt.. csak ne szervezkedjünk!!

Ilyen körülmények között alakítottuk meg - Földes László miniszterhelyettes felhatalmazása alapján , az OTvH elnökének és a MAVOSZ IB. egyetértésével - 1968 - ban a MAVOSZ Solymász Szakosztályt.

A 112.130/MÉM átirat volt az első hivatalos dokumentum, mely Magyarországon mind vadászati, mind természetvédelmi szempontból engedélyezi a solymászatot.  A MAVOSZ indoklásában "kultúrtörténeti kincsnek" nevezi a solymászatot.

A szakosztály székhelye a MAVOSZ Pest-megyei Válaszmánya volt.A tagság nagyon szigorú feltételekhez volt kötve, melynek akkor 12-en feleltünk meg. A mi feladatunk volt, hogy a többi solymász részére is megteremtsük a taggá válás feltételeit. Itt a lagnagyobb akadály az volt, hogy vadásztársasági tagnak kellett lenni. ( ezt megelőzte: vadászvizsga, erkölcsi bizonyítvány, fegyvertartási megszerzése és a legnehezebb vadásztársasági tagság.) Feltétel volt, hogy csak héjával solymászhattunk, KIVÉVE a már tulajdonunkba lévő sólymokat.A tagsághoz szükséges vadászati feltételek megszerzésére megfelelő volt a "bérkilövő" vadásztársasági tagság. Ezeknek a vezetőit jól ismertem, készséggel segítettek. Azonban egy idő után a MAVOSZ Megyei Választmánya meg akarta szüntetni Szakosztályunkat,

Indokai:

- Az OTvH kivette a Világkiállítás programjából a solymászat bemutatását.

- A solymászat az illetékes hatóságoktól sem anyagi, sem erkölcsi támogatást nem kap.

- Javaslatot tesz a MAVOSZ IB.-nek a szakosztály megszüntetésére.

Hogy a feloszlatást elkerüljük Dr Tusnádí Győző Szakosztályunk elnöke megbízott a Szakosztály átszervezésével, mely 1971. márc. 20-án be is fejeződött.

Én 1964-óta fegyveres vadász is voltam, már a vadász vizsga letételekor elkezdtem a MAVOSZ megyei és országos vezetőivel jó kapcsolatokat kialakítani. A solymászat érdekében folytatott tárgyalások alkalmával a MÉM vadászati főosztályának vezetőit, szakembereit is megismertem, közülük sokkal a kapcsolatom több mit fél évszázadon keresztül megmaradt.

A Solymász Szakosztály átszervezését, megmentését patrónusok, támogatók keresésével kezdtem. Velük sikerült egy közös jövőképet megalkotnunk, ekkor került sor a márciusi taggyülésre, ahol új vezetőséget választottunk és új alapelveket fogalmaztunk meg, Felügyeleti hatóságunk a MAVOSZ elképzeléseinkkel egyet értett és azokat támogatta.

Jelentős változás történt szervezetünk megítélése terén is.

-Székhelyünk bekerült a MAVOSZ központi épületébe, a gyönyörű Nádor utcai székházba.

- Felügyeleti szervünk a MAVOSZ országos szervezetének az Intéző Bizottsága lett.

Annak érdekében, hogy a Szakosztályunkból a szabályozás miatt kirekesztett solymászok is tagok lehessenek:

- a 18 év felettiek részére  biztosítottuk a bérkilöcő vadásztársasaági tagságot.

- A sok 18 év alatti solymász részére a MAVOSZ Ifjúsági programjának keretén belül biztosítottuk a solymászati lehetőséget.

- Néhányan a solymászok közül bekerültek az Ifjú Nimródok vadásztársaságába.

Klubnapjainkat a Nádor utcai székház gyönyörű tanácstermében tartottuk.

Annak ellenére, hogy a természetvédelmi hatóságok kihúzták a Világkiállítás programjából a nagy látványos solymász rendetvényeket, a vadászok ragaszkodtak részvételünkhöz. Ennek eredményeként a Vilákiállítás megnyitó jelenetében a Világkiállítás emblémája után a solymászok kosztümös sora nyitotta mag a kiállítást

 

 Részt vettünk a VVK71 kiemelkedő protokoláris rendezvényén, a Mátyás templomban tartott Vadászmisén. Itt mindenki jelen volt aki számított: a CIC vezetői, nagykövetek a magyar vadászat vezetői stb. Az oltár bal oldalán a francia kopósok sorfala volt gyönyörű kosztümökben kutyáikkal jobb oldalt a magyar solymászok sorfala volt madaraikkal. A misét celebráló francia pap üzent nekünk, hogy szeretne találkozni velünk. Büszkén mesélte, hogy ősei között volt egy rangos solymász.  Néhány solymászunkat a CIC delegáció tagjai keresték meg és kérték, hogy szeretnének élőben látni egy solymászatot.. Háááát a fijuk másnapra szerveztek is egysikeres vadászatot.. a szépséghiba csak az volt, hogy a terület gazdájával nem egyeztettek. Szerencsére minden probléma nélkül sikerült. A magyas rangú vezetők nem tudták, hogy egy orvvadászaton vettek részt..

Ezen kívül több kisérő rendezvényen is részt vettünk, többek között a Visegrádi Sylvanus Hotel vadász-solymász programján is.

 

A fentiekből is látszik, hogy a MAVOSZ központba való beilleszkedésünk jól sikerült.

Azonban hatalmas munka várt ránk a solymászat, és a madárvédelem területén:

Sok volt a kezdő, vagy mester nélküli solymász, szükségessé vált a solymászok elméleti és gyakorlati képzése.  A MAVOSZ ifjusági, propaganda és oktatási felelősének - Beregszászi Györgynek - a támogatásával engedélyt kaptam az első magyarországi hivatalos solymász tanfolyam megszervezésére. Össze állítottam a tematikát, mely mai napig a solymász vizsga anyagának az alapja, Felkértem külső előadókat is az egyes szakterületekhez, majd 1972 május 13-án a MÉM a MAVOSZ és a Szakosztály képviselői előtt 29-en tettek sikeres vizsgát. (csupán megjegyzés: Pátkay az utolsó pillanatban lemondta a vizsgáztatáson való részvételét. A tanfolyamon előadását megtartotta.)

 

 

- Fent: Vizsgáztatunk: balról : Bogyai, Beregszászi MAVOSZ, Szendray MÉM, Nagy S. solymászmester.(jobbra hátul: Duhay Gábor vizsgázik..)

- Magyarország első hivatalos solymász Bizonyítványa.   

Azonban a tanfolyamon tanultakat a gyakorlatban is el kellet sajátítani.. mélyíteni.

Részben a MAVOSZ segítségével kapcsolatot kerestem és találtam a vadászkultúrát támogató vadászok között. Ezekkel a vezetőkkel egész életre szóló, személyes jó barátságot alakítottam ki. Ők voltak azok, akik térítésmentes vadászati és szállás lehetőségeket biztosítottak számunkra. Az első ilyen térítésmentes közös vadászatot Dr Garai Lajos barátomnál - Lelovich György patronusánál - Palotáson tartottuk..  Nagy élmény volt mindnyájuk számára.

Magyarázom hogyan kell egy jó vizslával és egy öreg héjával igen eredményesen vadászni. Itt egy szép öreg kakast fogott Szofi. (akkoriban csak nekem volt dolgozó vizslám.. ezt Ambrózy Árpi is megemlíti írásaiban.)

Ezen kívül közös vadászatot tartottunk: Jászkíséren, Abádszalókon, Lábodon, Cegléden.

Lábodi, Somogy megyei kapcsolatom eredményeként solymászaink a vadász vizsgát már somogy megyében is lerakhatták. Ferenc Miklós vadászmesterünk el kezdte intézni, hogy egy "kastélyt" is kapjanak a solymászok somogyban..

Térjünk vissza az új irányelvekhez.:

Akkoriban általában "egynyári" solymászat folyt. A sok fiatalnak ősszel elkezdődött az iskola.. kevesebb idő jutott madaraikra. Madaraik vagy elszöktek, vagy elvadászták őket.

Nem használtak kutyát a solymászathoz.

Meghírdettem az "öreg madár kultuszt", bemutattam, hogy mennyivel eredményesebb egy öreg madárral vadászni.

A vadászkutyák alkalmazása érdekében vezetőségünket kiegészítettük EBMESTERREL. Erre Pogány Istvánt a Budapesti Műszaki Egyetem tanárát a MEOE pointeres csoportjának vezetőjét kértem meg.

Az egész világon hatalmas problémát jelentett a ragadozó madarak, elsősorban a vándorsólyom állomány drasztikus megfogyatkozása. Kontinensnyi területekről tűntek el. A természetvédők, madárvédők egyértelműen a solymászat újkori fellendülésével magyarázták a jelenséget. Solymászok, solymászó tudósok azonban bebizonyították, hogy elsősorban a DDT felelős a csúcsragadozók pusztulásáért. Ezután dolgoztak ki programot elsősorban a vándorsólyom megmentésére. Megoldották a zárttéri tenyésztésüket, majd elkezdődött a visszatelepítési program ( meg kell jegyezni, hogy a természetvédők többsége nem hitt sem a sikeres tenyésztésben, sem a visszatelepítési programban, ahol lehetett akadályozták.) A  nemzetközi találkozók fő témája, programja volt a ragadozó madár állomány megmentése tenyésztéssel, visszatelepítéssel és védelemmel. Ezekkel az elvekkel mi is egyet értettünk és bekapcsolódtunk a nemzetközi munkába. Sikeres tenyésztési és visszatelepítési kísérleteket csináltunk. Azért, hogy a természetes populáció védelméről megalapozottan tudjunk tárgyalni országosan fel kellett mérni a ragadozó madár állományt.

Ragadozó madár védelmi elkötelezettségünket tükrözte, hogy 1971.július 18-án - felügyeleti hatóságunk jóváhagyásával, támogatásával - felvettük a  MAVOSZ Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály nevet, ezzel megalakítottuk Magyarorország első, országos ragadozó madár védő szervezetét.

A MAVOSZ mindenben támogatta elképzelésünket. A Pest-megyei vadászmesterek és hivatásos vadászok részére vizsgaköteles ragadozó madár ismereti tanfolyamot tartottunk

A ragadozó madár védelmi tevékenységünk összhangolására a vezetőséget kibővítettük ragadozó madár védelmi felelőssel. Ezt Duhay Gábor vállalta el.

Tenyésztési és visszatelepítési kísérleteink eredményeiről az Oxfordi központ lapjában számoltam be. (CaptiveBreeding of Jurnal Birds of Prey)

Az állomány felmérésünk is igen sikeres volt, 1973-ra több mint 400 fészkelést regisztráltunk és megszerveztük a fokozottan védett fajok kiröpüléshez kötött premizált őrzését.

 Első héja tenyésztési kísérlet. Szofim.. nevel - etet.

 Példámat többen követték : Kovács László, Dobner Lajos.

 

1972-ben engedélyt kaptunk évkönyvünk kiadására. (akkoriban a sokszorosításhoz engedély kellet. A sokszorosítást a MAVOSZ gépével csináltuk) Ezzel  megszületett Magyarország első Solymász Évkönyve. Ebben összefoglaltuk az eddig elért eredményeinket és feladatainkat.

A MAVOSZ INTÉZŐ BIZOTTSÁGA is nagyra értékelte a munkánkat. Megbízta a Jogi Bizottságot, hogy adja be ÖNÁLLÓ EGYESÜLETTÉ VÁLÁSI KÉRELMÜNKET.  A MAVOSZ önálló tagegyesületévé váltunk.

A felügyeleti hatóságunk hozzájárulásával sikeresen alakultak nemzetközi kapcsolataink is. Kezdeményezésemre az NDK, Szlovákia és Magyarország solymászatának egységes szabályozására tettem javaslatot. .. NDK-ból már miniszter helyettesi válasz is érkezett.  Az IAF felajánlotta, hogy ha kérjük, felveszik a magyar solymászok szervezetét a tagok közé..

 

És ekkor "Semmibevetttermészetvédelem" címmel megjelent egy újságcikk, mely azt taglalja, hogy a MAVOSZ keretében a solymászok engedély nélkül tartanak ragadozó madarakat és!! engedély, jogi megalapozottság nélkül vadásznak, tehát orvvadászok.  (A cikkhez az információkat Dr Pátkay Imre a Madártani Intézet igazgatója.. az MSE alapító tagja, írnoka adta egy jóhiszemű madárvédőnek Szentendrey Gézának. Ebben az időben Pátkay már meghasonlott magával, solymász múltjával, talán arra sem emlékezett, hogy Ő is aláírta a MAVOSZ solymászainak a "Szervezeti és Működésu Szabályzatát".)

Óriási botrány keletkezett. Dr Koller Mihány a MAVOSZ nagytekitélyű főtitkára  jogosan nagyon felháborodott. Engem a solymászok vezetőjét még a Nádor utcai épületbe se engedhetett be a portás..

Végül miniszteri közvetítéssel létrejött egy tárgyalás Dr Koller Mihály főtitkár és Rakonczay Zoltán az OTvH elnöke között a MAVOSZ központjában. Rakonczay "szakemberként" magával hozta Pátkay-it is. Koller úgy kidobta a tárgyalásról, mint a macskát sz..ni. Olyan emberrel, aki nem tartja be a megállapodásokat nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni.

Hosszas tárgyalások után abban állapodtunk meg:

-ha akarunk tovább is működhetünk a MAVOSZ keretén belül, vagy

- Átléphetünk a szervezés alatt lévő Magyar Madártani Egyesületbe.

Következő lépésként Rakomczay Zoltán az OTvH elnöke megbeszélést hívott össze a solymászat jövőjével kapcsolatban. Résztvevők : Rakonczay Zoltán OTvH elnöke, dr Pátkay Imre a Madártani Intézet igazgatója, dr Sterbetz Istvám a Madártani Intézet igazgató helyettese, dr Szendrey Ernő a MÉM vadgazdálkodási és vadászati o.v., Beregszászi György MAVOSZ és Bogyai Frigyes MAVOSZ solymászok képviselője. A hosszas tárgyalás eredményeit jegyzőkönyvben rögzítettük.. ki kell emelni Rakonczay állásdfoglalását: " Nem zárkózik el az egyesületnek OTvH-hoz való tartozásától. Felvetette Szovjetúnióból való madárimport lehetőségét és a regionálisan kijelölt hazai madárbefogást."

Mi a csatlakozást  választottuk, hisz addigra igen jelentős eredményeket értünk el a ragadozó madár védelem terén és ez akkor az egész Világon kiemelt fontosságú volt.

Azonban CSATLAKOZÁSUNKNAK KOMOLY ELŐFELTÉTELEIT HATÁROZTUK MEG.

Az MME megalakulásának előkészítésében mi is aktívan részt vettünk. A Madártani Intézet igazgatója hivatalosan kért fel az előkészító munkában való részvételre. 1974. január. 6-án 200 fővel megalakítottuk a Magyar Madártani Egyesületet. Az alapítók között sok solymász is volt.

1974. február 7-én dr Keszthelyi István OTvH, dr Major István OTvH, dr Sterbetz István MME főtitkár, dr Smidt Egon MME Válaszmányi tag és Bogyai Frigyes a MAVOSZ Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály titkára megállapodtak a CSATLAKOZÁS FELTÉTELEIBEN. TÖBBEK KÖZÖTT RÖGZÍTÉSRE KERÜLT:

- Vadászat, röptetés, gyakorlatozás stb. céljaira a szakosztály részére az OTvH a MÉM Vadászati Főosztályával egyetértésben, önálló vadász területet biztosít.

-A Szakosztály folytatja a ragadozó madár fészkelő helyek felkutatását és feltérképezését..

 - A ragadozó madár tenyésztést az OTvH nem ellenzi.. a részletes terv egy későbbi időpontban kerül megtárgyalásra...

- Átlépés után az OTvH és az Egyesület évi 15 000 ft-ot biztosít a Szakosztály számára.

-stb.

1974. márc. 30-án 110 fővel csatlakoztunk az MME-hez.

Dr Jánossy Dénes Elnök és dr Sterbetz István főtitkár által jóváhagyott Alapszabályunk szerint: 

2.7 A szakosztály a MAVOSZ Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály utóda.

..

Jogosult:

4.5 Az MME keretén belüla ragadozó madarakkal kapcsolatban bármely szakmai kérdésben dönteni.

14.9 A vezetőség hivatalból tagja a Választmánynak.

26.18 A Szakosztály végzi a ragadozó madarak zárttéri tenyésztését és a ragadozó madár telepítéseket.

Nagy lendülettel folytatuk a munkánkat szinte mindenhonnan csak dícséretet kaptunk.

Lőrincz István főtitkár helyettes a TÁSZ alelnöke így írt egyik levelében:

" Ami a szervezettségetek illeti,ti mintaszerűen dolgoztok. A diplomáciátok is kitűnő. Bizonyítja ezt, hogy még egy hozzám hasonló "ősellenséget" is sikerült a ti hullámhosszotokra áthangolni. El kell ismerni, hogy mindennek a vezéralakja Te vagy."

1974. junius 21.- i levelében így értékeli munkánkat dr Jánossy Dénes az MME elnöke:

"Hasonló örömmel értesültem arról, hogy a ragadozómadár-védő és solymász szakosztály alakulása és működése milyen mintaszerűen és minden elismerést érdemlően folyt és folylik /gondolok itt a szervezeti kérdések első elindításán felül a felmérésre, a tenyésztés feltételeinek az előkészítésére, melyekről örömmel értesültem stb./"

A dicséreteknek meg volt az alapja:

- Mienk volt az MME első Szakosztálya.

- Mi szerveztük és bonyolítottuk le az MME első vizsgaköteles szakmai tanfolyamát.

- Elkészítettük  és sokszorosításra átadtuk Évkönyvünket (Sajnos kiadására nem került sor.. az anyag elkallódott..)

- Sikeresen folytattuk a ragadozó madár fészkelő állományának a felmérését, a fokozottan védett fajok sikeres kiröpüléshez kötött premizált őrzését.

- Elkészítettük a tenyésztő és rehabilitációs telep műszaki terveit.

- A Pilisben kijelölésre került a telep helye.

A fenntiekből is látható, hogy munkánkat  minden szinten elismerték támogatták. Tagságunk is gyorsan gyarapodott, hamarosan 300 fő fölé emelkedett.

 

Mindenki tag szeretett volna lenni aki tenni akart a ragadozó madarakért és a solymászatért..

 Az Évkönyvünket szerkesztve nyomdakész állapotban sokszorosításra átadtam dr Major Istvánnak (OTvH) A kiválasztott nyomda elkészítette a borító lapokat. Az Évkönyvet eltüntették.

Többen a szememre vetették, hogy én csak összeállítom a vizsga anyagit, előadok, megszervezem stb., de nem vizsgázok.. Hát levizsgáztam.

 Vizsgabizottság: balról Fülöp Zoltán, dr Keve András, dr Horváth Lajos.. Bechtold István nem látszik.

(1975. május 24.)

 

Az MME nem volt felkészölve a mi munkatempónkra.  A főtitkár helyettesének adta át ügyeink intézését.

 A fokozottan védett fajok premizált őrzéséről ilyen záró jelentéseket készítettünk. 74-ben a feltérképezett fészkek száma 520-ra nőtt, köztük 15 kerecsen és 5 uhu is volt.

 

A felügyeleti hatóságok hamarosan rájöttek, hogy sok a "csatlakozási feltételekben" rögzített igéretüket nem tudták teljesíteni. Ennek orvosládára 1974. jul.3.-án  a MÉM-ben megbeszélést tartottak: dr Szendrey Ernő, Berdár Béla, dr Csőre Pál, és dr Keszthelyi István.. többek között abban állapodtak meg, hogy részünkre gyakorló területet biztosít a Pilisi Parkerdő és gyakorló területet jelölnek ki Pécs és Miskolc környékén is...

Úgy nézett ki többéves kemény munkánk meghozta az eredményét. A szervezett legális solymászat és a ragadozó madár védelem csillaga ismét fényesen ragyog.

 

DE!!

A solymászok között voltak olyanok akik súlyosan vétettek a vadászat és a természetvédelem írott és iratlan szabályai ellen. Ezeket a MAVOSZ-on és az MME-n belül is fegyelmi úton felelősségre vontuk.

(Medgyesi Györgyöt kerecsen sólyom engedély nélküli beszerzéséért és tartásáért kizártuk a MAVOSZ Szakosztályból, Balázs Piri Andor solymászati jogát 3 évre felfüggesztettük kerecsen tartásért . .. már az MME időszakban  Sárkány Pált engedély nélküli héja beszerzését és tartásért vontuk felelősségre. és jön a nagy szervezkedő: Péter Imre megsértődött, mert nem vittük ki a meghívésos alapon szervezett nemzetközi találkozóra, Angliába. Utána a Palotási közös vadászaton nyilvánosan megdorgáltam, mert hajnalban  a vendéglátóink üdülő taván a vizen sebes ültükbel lelövöldözte az oda telepített diszkacsákat.. a többit nem érdemes említeni.)

Ezeket a sértett embereket szervezte egy csoportba Péter Imre és kereste meg a solymászat ellenzőit. Együtt intéztek támadást elsősorban ellenem, de ezen keresztül a solymászat ellen is hiszen minden szinten, minden tárgyaláson akkor én képviseltem a magyar solymászatot.

  Mottója :" Bogyait ki kell nyírni."

Első kísérletük:  feljelentettek társadlmi tulajdon hűtlen kezeléséért, mely akkor sorban a hazaárulás utáni súlyos bűncselekménynek számított. A rendőrségnek 3 napon belül le kellett folytatni a vizsgálatot. Megállapították, hogy a feljelentés teljes mértékben alaptalan.

Mint utóbb kiderült Péter Imre torz személyiségéből adódóan mindíg kereste az ilyen megoldásokat. Egyik vezetője lett a TÁSz-nak (Társadalmi Szolgálat), vagy ahogy ő nevezte "Kopó Szakosztály". Ennek vezetője dr Orosz Miklós belügyi ezredes, az MME alelnöke volt. Mindenről tudni akartak, minden dokumentumból kellett küldeni egy példányt. (úgy vélem hasonló szervezet egykoron már működött Magyarországon)

Azért, hogy személyes bosszúját elérje azt terjesztette, hogy vezetésemmel a solymászok ragadozó madár kereskedelemmel, csempészettel foglalkoznak. Ennek bizonyítására igyekezett tanukat toborozni. A fegyelmileg büntetett solymászoknak bűnbocsánatot igért, ha ellenem nyilatkoznak. Felkereste az ország különbözőpontjain lakó régi solymászokat és előre elkészített nyilatkozatok aláírására igyekezett rávenni őket.

Módszerei széles skálán mozogtak:

- a majdan újjá alakuló solymász szervezetben vezető posztot kap.

- Dékány Péternél - mivel nem ért el eredményt - a helyi rendőrségen mondta el, hogy Dékány "sólyom csempészési ügybe keveredett".  Ez a pletyka persze eljutott a munkahelyének vezetőjéig is. Addig minden támogatást megkapott a solymászat gyakorlásához, ezeket megszüntették stb. A helyi rendőrségekre dr Orosz Miklós ajánlásával jutott be. Dékánynál éppen akkor vendégeskedett  családjával együtt egyik német solymász barátja. Péter Imre rögtön intézkedett, hazafelé az autóját a határon félre állították átvizsgálták és majdnem darabokra szedték.

- A fegyelmi alá vont személyeknek, ha őt támogatják, bűneik töröltetnek.

Annak érdekében, hogy komolyan vegyék, az összehívott emberek előtt gyakran kérkedett egy pisztollyal, melyet csak boka csiklandozónak nevezet..

Az általa összegyűjtött anyagok alapján fegyelmi eljárást indítottak ellenem és a szakosztály 5 vezetője ellen. Az állítások sorra megdőltek, kellet valamilyen okot találni. Én azokkal a tagokkal 300 azaz háromszáz forit költségtérítést fizettettem a Szakosztály pénztárába, akiknek a Szakosztály szerezte be a madarát. Ezt utólag szabálytalannak ítélték.

A Fegyelmi eljárás határozatban leírták: leírták:

a titkár (én) "a Szakosztályon belül fegyelmet tartott, itt határozottan és fáradhatatlanul végezte a munkáját" (ez volt a feladatom)  Talán éppen ezért megrovásban részasítettek, eltiltottak a solymászattól is.

Arra ezek a szellemi toprongyok nem gondoltak, hogy ezzel a megalapozatlan rágalom hadjárattal  magát az egész solymászatot járatják le. Ezt - mind az MME vezetősége, mind a természetvédelmi apparátus emberei - annyira elhitték, hogy amikor 1976-ban madár nélkül Szabó József barátommal - előre bejelentve, sőt Dr Orosz Miklós belügyi ezredest személyesen is meghívtam, amit elutasított  -  kiutaztunk a szlovákiai nemzetközi solymász találkozóra, a határon a csomagjainkat átkutatták és még a menetrend szerinti buszt is átkutatták, majdnem szétszedték. Sőt téglát ültettek mögénk.

Erről az akcióról Csapó Miklós barátom "Erdei-tóparti Lő-dörgések" című könyvében, "Árnyékra vetődés" címmel részletesen beszámol.

"Legjobb tudásom szerint megszervezten négy határátkelőn(Sátoraljaújhely, Somoskőújfalu, Balassagyarmat, Parassa-puszta) a személyautók és a személyszállító buszok alapos ellenőrzését. Minden átkelőn ott volt megbízó levéllel ellátott MME tagtársunk.... egyszer csak a parassai átkelőről érkezett jelentés, hogy egy célszemély, Bogyai Frigyes utazik a buszon, megkezdték a csomagok átvizsgálását. Madarat nem, csak egy szakmai filmet találtak... " Nem dokumentumot, hanem élő madarat keresünk. Ha nincs engedjék tovább."

"Egy-két hónappal később találkoztunk a Keleti Károly utcai irodában. Ott egy üveg pálika mellett elbeszélgettük. Tisztázódott:  mindketten ugyan azért dolgozunk a ragadozó madarakért.. Barátságot kötöttünk, mely a mai napig töretlen."

Ő VOLT AZ MME AKKORI VEZETÉSÉBEN AZ EGYETLEN BECSÜLETES EMBER, AKI ELISMERTE, HOGY ŐK SZERVEZTÉK EZT AZ AKCIÓT ÉS TÉVEDTEK..

Azonban ez a madár  csempészési ügy szinte beivódott a teljes apparátusba. Rakonczay Zoltán az OTvH elnöke egy interjúban arról beszét, hogy külföldön egy kerecsen tojásért egy VW autót lehet kapni.. ennek szerencsétlen interjúnak a káros következményét évekig meg lehetett figyelni.

Ez a szemlélet, hogy a solymászat egyenlő a madárkereskedelemmel, madárcsempészettel évtizedekig beivódott a természetvédelmi apparátus embereinek a tudatába.

Ezekben a viharos időkben értekezleteken többször felmerült a solymászat betiltása Magyarországon. Volt olyan jegyzőkönyvben is rögzített javaslat, hogy a solymászat szót is törölni kell.

Első lépésként felfüggesztették Szakosztályunk működését és - amiga a fegyelmi eljárás folyt - azon idő alatt hivatakos tárgyalásokon, háttér beszélgatéseken formálódott ki a magyar solymászat jövője.:

A solymászatot nem tiltották be, igen szigorú feltételek között tovább folytathattuk.

A ragadozó madár védelmet és a solymászatot szétválasztották. A két szervezet külön külön átmeneti megtorpanás után igen eredményesen működött tovább.

Azonban minden megváltozott.A Péter Imre vezette csoportosulás hosszú időre teljesen  lejáratta a solymászokat. Eddig  mi védtük, mi végeztük a ragadozó madarak védelmét. Ettől az időponttól kezdve a madárvédők, a természetvédelmi apparátus tőlünk védte ezeket a madarakat. Ennek a negatív kampánynak a hatása a mai napig érvényesül a solymászat természetvédelmi szabályozásában.

A ragadozó madarak védelme és solymászati célú hasznosítása része lett a megjelenő természetvédelmi rendeleteknek és a TvT-nek is.

A solymászat szabályozásánál vissza tértünk a kiinduláshoz. Magyarországon csak héjával lehetett solymászni. CSAK 50. héját tarthattunk Ellenezték a ragadozó madarak tenyésztését.

Bechtold István elnök és Duhay Gábor titkár vezetésével hamarosan igen erdményesen működtek tovább a solymászok. Nagy, látványos nemzetközi solymász találkozókat szerveztünk, rendszeresen adtuk ki Évkönyveinket és lassan bővült a solymászatra használható madarak jegyzéke. Engedélyt kaptunk a solymászati célú tenyésztésre is. Az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalás alapján végre madarainkra kimondták, hogy magántulajdonban vannak.

Sajnos a teljes bizalom nem állt vissza.Néhányan a tenyésztés engedélyezését azért támadták, mert szerintük csak a természetből szerzett madarakat akarjuk így legalizálni stb.

Egy ilyen környezetben született meg a Természetvédelmi Törvény, mely a solymászat gyakorlását is szabályozza.

Az önállóvá vált magyar ragadozó madár védelem nemzetközileg is igen kiemelkedő eredményeket ért el. Haraszthy Laci fáradhatatlan szervező készsége jól párosult Bagyura Jancsi solymászaton alapuló gyakorlati ismereteivel.  Közös munkájukkal hamarosan igen látványos eredményeket értek el. Folyamatosan sok kitűnő szakember kapcsolódott a ragadozó madár védelmi munkába.

A ragadozó madár védelem kiemelkedő része volt a kerecsen védelmi program. Hatalmas energiával folytatták. Sikerült igen széles támogatást elérni. A köztudatba is bekerült a kerecsen szakrális jelentősége. Az ötven forintos érmére is a kerecsen sólyom került. Ennek a hatalmas védelmi munkának az elvégzéséhez sikerült hazai forrásból és nemzetközi pályázatokból száz milliókat biztosítani. Az eredmény világosan látszik. Évente több száz kerecsen fióka repül ki Magyarországon. Megindult a fészkelő állomány migrációja a környező országok felé. A magyar tapasztalatok alapján több nemzetközi projekt indult a kerecsenek védelmével, kutatásával kapcsolatban.

Felmerül a kérdés, ha ilyen hatalmas a magyar kerecsen állomány miért nem tarthatunk legalább tenyésztett kerecsent???

Erre sok válasz van

- csak!

- mit szólnának hozzá azok, akik évtizedek óta végezték, támogatták a védelmi programot? (egyesek úgy vélték tőlünk is kell védeni)

- Nem állt helyre a Péter Imre és társai által lerombolt bizalom. Még néhány éve is előfordult, hogy titkosszolgálati módszerekkel hallgattak le,  figyeltek meg tucatnyi solymászt és a TEK igénybevételéval tartottak éjszakai házkutatásokat.

 

 Ezeknek a Péter Imre vezette fegyelmezetlen solymászoknak köszönhetjük a magyar solymászat  szigorú szabályozását. Sajnos előfordul, hogy valamelyik solymásztársunk vét a természetvédelmi szabályok ellen, ekkor rögtön jön a reakció: még szigorúbben kellene szabályozni a solymászatot. Ez a szemlélet még 50 év után is hat. Még 2008-10 tájékán is a Környezetvédelmi Minisztérium egyes jogászai az egyetemeken azt tanították: a solymászat egyenlő madárkereskedelemmel, madárcsempészettel.

Hiába lett amagyar solymászat része a magyarság és a világ  Szellemi kultúrális örökségének, hiába lett hungarikum. A lerombolt bizalom a mai napig nem állt helyre.

 

Nekik, ennek a néhány törvénysértő  fegyelmezetlen, meggondolatlan solymásznak köszönhető az is, hogy Magyarországon nem solymászhatunk kerecsennel.

A legális szervezett solymászoknak változatlanul az a feladata, hogy helyreállítsák a bizalmat a természet , a madárvédők és a solymászok között. Annak ellenére, hogy a solymászat társadalmi elfogadtatása igen eredményes, sajnos a természetvédelem területén, az 50 éve lerombolt bizalmat a mai napig nem sikerült helyre állítani.

 

 Mielőtt bárki azzal vádolna, hogy ez az írásom valami személyes bosszúból született, ki kell őket ábrándítani!

Hálásnak kell lennem,  hisz tudásomat energiámat a munkaterületemen tudtam hasznosítani.

 Főnökeim örültek, hogy végre a munkám került első helyre. Iskolákba küldtek, szereztem még 2 felsőfokú végzettséget. Gyönyörű karriert biztosítottak. Az elért eredményeim alapján 40 éves koromra kormánykitüntetést kaptam  Tudásomra a rendszerváltás után is volt igény.. egy Részvénytársaság hívott meg vezérigazgatónak, ahol ülhettem és dolgozhattam ifjabb Horthy íróasztalánál, az Ő karosszékében..hátam mögött - édesapjának Horthy Miklósnak katonai pályájára utaló, hatalmas, viharos tengert ábrázoló olajfestménnyel. Ezt mind ezeknek az alakoknak köszönhetem.

Persze volt bennem egy keserűség. Több évi kemény munkám, munkánk eredményét tették tönkre.

 

u.i.:

Haraszthy László  (a ragadozó madár védelem kiemelkedő alakja, az MME későbbi főtitkára, majd a Természetvédelmi Minisztérium Szakállamtitkára) 2024. jan 16-i levelében így jellemzi Péter Imrét:

"Péter Imre egy aljas gazember volt, aki az ártásban lelte örömét.A középkorban biztos valamilyen kínzó ember lett volna, valamilyen börtönben. De nem szeretnék több szót fecsérelni rá, így is túl sokat foglalkoztunk vele."

 

 

 

         

---

 

Oldal: Miért nem lehet Magyarországon kerecsensólymot tartani
A SZAKRÁLIS TURUL LEGENDA KÖTI ÖSSZE A VILÁGHÓDÍTÓ SZTYEPPEI NÉPEKET - © 2008 - 2025 - dzsigt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat