ÖSSZEESKÜVÉS ÉS ÁRULÁS E SZAVAKKAL JELLEMEZHETNÉM AZ MME RAGADOZÓMADÁR VÉDŐ ÉS SOLYMÁSZ SZAKOSZTÁLY ELISMERTEN SIKERES MŰKÖDÉSÉNEK A FELFÜGGESZTÉSÉT, VALAMINT A SOLYMÁSZAT ÉS A RAGADOZÓ MADÁR VÉDELEM SZÉTVÁLASZTÁSÁT.

Mivel több írásomban is érintettem a MAVOSZ ragadozómadár-védő és solymász szakosztály MME-hez csatlakozásának valamint sikeres működésének a történetét, megpróbálom röviden össze foglalni az akkori eseményeket.

Az akkori események dokumentumokkal alátámasztott ismertetésével nem akarom kissebbíteni az önállóvá vált ragadozó madár védő szakosztály nemzetközileg elismert kiemelkedő eredményeit. Az átszervezés után bekövetkezett több éves visszaesését hamarosan behozta és fejlődése a mai napig kiemelkedő.

Előzmények:

1956 után, Galmbos József vezetésével elkezdték szervezni, majd1961-ben,  megalakult a váci Herman Ottó Solymász Klub, majd 63 febr. 3-án a kiskunfélegyházi Magyar László Szolymász Klub. Mindkettő sikeresen működött , kosztümös bemutatókat tartottak nemzetközi találkozót szerveztek és nemzetközi találkozókon vettek részt.

Alapvető céljukat, hogy a vezetés és irányítás nélkül maradt solymászokat szervezetbe tömörítsék, tevékenységüket egységes elvek szerint irányítsák és eljárjanak a solymászat nyitott kérdéseinek jogi rendezésében -elérték, azonban.:                

A felügyeleti hatóságok felszólították a solymászokat, hogy szervezeteiket oszlassák fel és majd Ők létrehoznak egy országos szervezetet. 1964-ben mindkét klub feloszlott. Ugyan ebben az évben alakuló gyülést tartottak a solymászok. E szervezet vezetője Janisch Miklós lett, de ez a szervezet működését el sem kezdte.

1965-ben a váci klub egykori szervezői szentendrei székhellyel megalakították a Hungária Solymász Klubot (HSC), melynek két célja volt: a magyar solymász hagyományok ápolása és érdekvédelmi tevékenység. Ennek keretén belül minden lehetséges összeköttetést kihasználva eljártak a solymászat jogi rendezésének érdekében. Hatékony lobby tevékenségük eredményeként 1967-ben született meg a 1967. jun. 5. 112.130/1967. sz. levél mely rögzíti, hogy az OTvH-val és a MAVOSZ Intéző Bizottságával egyeztetve a felsorolt feltételek szerint E N G E D É L Y E Z I  a solymászat gyakorlását. Az új solymász szervezet megalakításával a MAVOSZ-t bizza meg. A tárgyalásokhoz a szakmai anyagokat a HSC adta. Ugyan csak a szakosztály megalakítása, az alapszabály kidolgozása - a magyar solymászok elismert képviselőivel - a HSC vezetőivel közösen történt.

1968. jul. 10 -én a Természetvédelmi Hatósággal és a Madártani intézettel közösen írták alá a megalakítandó szakosztály működési szabályzatát (aláírók: Dr Győry Jenő OTvH, Dr Pátkay Imre (OTvH) Madártani intézet, Vancsó Géza, Galambos József és Bogyai Frigyes a HSC képviselői.)

A MÉM utasításnak, valamint az OTvH 1968. máj.10-i 1.063/1968 sz. állásfoglalásának  megfelelően a MAVOSZ 1968. 10.10 -én megalakította a MAVOSZ Solymász Szakosztályát.

A kezdeti nehézségeket lekűzdve 1971-ben új vezetőséggel, kidolgozott programmal, újra fogalmazott irányelvekkel a szakosztály dinamikus fejlődésnek indult.

1971-től - a felügyeleti hatósággal egyeztetve -tevékenységét kiterjesztette a ragadozó madár védelemre is, ezzel létre jött a ragadozó madár védelem első országos szervezete. Tevékenységük kiterjedt a titkosított fészek felmérésre és nyilvántartásra, a premizált fészekőrzésre, ismeretterjesztő előadások tartására, a vadászmesterek oktatására és vizsgáztatására.

1972-ben tanfolymot szervezett solymászati , madár ismereti, természetvédelmi, solymászattörténeti és kynológiai témakörökben. A külső és belső előadók segítségével tartott tanfolyam anyagából 29-en sikeres vizsgát tettek a MÉM, a MAVOSZ és a Szakosztály képviselői előtt. EZ VOLT HAZÁNKBAN AZ ELSŐ - TANFOLYAMMAL IS MEGALAPOZOTT - HIVATALOS SOLYMÁSZ VIZSGA.  A Szakosztály tagjai a MAVOSZ pest-megyei és a somogy megyei választmánya előtt tehettek vadász vizsgát. A tanfolyamon elsajátított ismereteket közös vadászatokon mélyítették el .(Palotás, Abádszalók, Lábod, Cegléd, Jászkisér.) A vadászat jogi feltételeit a MÉM eseti engedélyei biztosították.  NEM IGAZAK AZOK AZ ÁLLÍTÁSOK, HOGY VADÁSZATAINKNAK NEM VOLT MEG A JOGI HÁTTERE.  A fiatalok bekapcsolódását, a MAVOSZ ifjúsági programjának a keretén belül oldották meg. Tevékenységüket az 1972-ben - előzetes engedély alapján - kiadott évkönyv jellegű tájékoztatóban foglalták össze. A solymászat beépült a vadászat szervezetébe. A MAVOSZ Intéző bizottsága határozata alapján a jogi bizottság bekérte a vadászati szabályzat módosításához a Szakosztály javaslatait és azt be is építette az új tervezetbe. Az Intéző Bizottság úgy értékelte a Szakosztály tevékenységét, hogy megérett  egyesületté válásra, továbbiakban mint a MAVOSZ tagegyesülete működhetett  . Az egyesületté válás jogi feltételeinek a kidolgozásában a Jogi Bizottság és a Legfelső Ügyészség képviselője nyújtott segítséget. Az egyesület alakítási kérelmüket a MAVOSZ nyújtotta be a hatóságokhoz.

A nemzetközi kapcsolatok is jól alakultak, megérkezett az IAF levele, mely engedélyezte felvételi kérelmünk benyújtását. NDK-ból  miniszteri szintű levél érkezett kapcsolataink magasabb szintre emelése érdekében és még sorolhatnám.

Mindeközben -írásbeli megállapodásunk ellenére - a természetvédelmi hatóságok régi álláspontja mit sem változpott : nemzetközi fórumokon kijelentették: Magyarországon nincs solymászat, az általuk is aláírt Működési Szabályzatot semmisnek tekintették. Ennek a negatív kampánynak az eredményeként született meg 1972.nov.22 -én Semmibevett természetvédelmi törvények címmel Szentendrey Géza írása. A megalapozatlan rágalmakat és téves állításokat a cikk írójának Dr Pátkai Imre _ a megállapodás egyik aláírója - szolgáltatta. (Pátkai egykor az MSE alpító tagja volt, Bástyaival közös karvalyuk is volt. Megfélemlítés hatására, vagy meghasonlástól nem tudom, de a szervezett solymászat kiemelkedő ellenzőjévé vált, sőt ez odáig ment, hogy , hogy egykori közeli solymász társának Bástyainak a leveleire sem válaszolt.) A cikkből nagy botrány lett végül a MÉM miniszter közvetítésével megbeszélés jött létre az OTvH elnöke és a MAVOSZ Főtitkára között. Itt kell megjegyezni!! a MAVOSZ mindvégig kitartott a solymászok és a 68-as megállapodás mellett. Ez nem monható el a MÉM-re.

Végül több lehetőség végigtárgyalása után az a megállapodás született, ha a solymászok úgy döntenek  átléphetnek a majdan megalakítandó MME-be a CSATLAKOZÁS feltételeit megállapodásban rögzítették. (1974.FEBR.7. ALÁÍRÓK: Dr Kezthelyi István OTvH, Dr Major István OTvH, Dr Sterbetz István MME, Bogyai Frigyes MAVOSZ   )

Az MME megalakítását előkészítő munkacsoportba 3-an a solymászok közül is résztvettek. (Dr Tusnády Győző elnök , Bogyai Frigyes titkár, és Bechtold István.)

Az MME 1974-es megalakításáig a Szakosztály kisebb megszorításokkal tovább működött. pl: évkönyvet nem adhatott ki. De - madár nélkül-  kiutazhattak a DFO Ochtrup-i 50-éves jubileumi nemzetközi találkozójára.

1974-ben számos szakosztályi tag is részt vett az MME megalakításában, majd    - én a szakosztály CSATLAKOZOTT ( átlépett) az MME-hez. Továbbiakban, mint a MAVOSZ Ragadozómdár-védő és Solyász Szakosztály utóda az MME Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály - ként működött.

Ez volt az MME első szakosztálya. Alapszabályába beépültek a csatlakozási feltételek. Konkretizálva lett a ragadozó madár védelmi tevékenység, fészekfelmérés, őrzés, tenyésztés, mint tevékenység is.. Központi vadászterületet a pilisi Parkerdő igért. Ugyancsak itt került kijelölésre a tenyész és rehabilitációs telep helye. Mivel a Szakosztály előzetesen többéves működési gyakorlattal rendelkezett tevékenységéről az elnök és a főtitkár is - és sokan mások - írásban elismerően nyilatkoztak.. (dokumentumok mellékelve) Az  MME Elnökége csak később, a működés közben jött rá, hogy a solymászat gyakorlásának tárgyi és jogi feltételeinek a rendezése is az Ő feladatuk lett. Nem elég csak megígérni, hogy lesz vadász és gyakorló terület, hogy a Vadászati Törvény, a TvT módosíttatása is az Ő feladatuk...

A Szakosztály elnöksége úgy vélte ha ugyan olyan lendülettel viszik tovább a ragadozó-madár védelmi tevékenységet mint a MAVOSZ-ban az itt-ott felbukkanó ellenséges hangok folyamatosan elhalnak. Sajnos ez nem így történt.

 

BALJÓS ÁRNYAK:

- Az Elnökség úgy döntött a szinte naponta gyarapodó létszámunk és aktív tevékenységünk láttán, hogy főképp a solymászok részére alakítsuk meg a Bp.II. helyi csoportot. Az első határozatukban az szerepel, hogy a csoport levelezését is a szakosztály bélyegzőjével lássuk el, majd újabb döntés,a Szakosztálynak nem lehet költségvetése, csak a helyi csoportoknak. (pecsét rendelését is vissza vonták!)

- A Szakosztály elkészítette a 73-74-es Évkönyvét, letárgyalta a nyomdai feltételeket és kiadásra átadta Dr Majot Istvánnak (OTvH). Az évkönyvet azóta sem láttuk.

-Mivel megalakuláskor az MME-nek egy fillére sem volt -  a főtitkár tudtával és beleegyezésével -Szakosztály adott kölcsönt két helyi csoportnak, ennek a visszaadásának adminisztratív akadályait találták ki.

- Az átlépés feltételeit rögzítő megállapodásban szereplő évi 15.000 Ft támogatást adminisztratív okok miatt nem tudják megadni, helyette vegyünk pl. távcsöveket és azzal számoljunk el. /mint szakosztály./

- A TÁSZ titkára, Lőrincz István levelében dicsérőleg ír munkánkról, de vigyázzunk, mert "lábhoz tett fegyverrel" figyelik tevékenységünlet, egyben jelezte, hogy a "kopó szakosztály" beépített emberei révén mindent tud amiről magunk között beszélgetünk..

- A TÁSZ titkárhelyettese Péter Imre a főtitkárnál feljelentette Duhay Gábort a BpII. csoport elnökét, hogy állítólag körpecsétet használt. /pecséthamisítás/  (bebizonyosodott, hogy nem igaz)

- A főtitkár Társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt feljelenti Bogyai Frigyest a Szakosztály titkárát. Ez akkor a az egyik legsúlyosabb bűncselekménynek számított. (A rendőrség kiderítette, hogy a vád nem igaz.)

- A solymász mesternél, Dékány Péternél vendégeskedő német család kocsiját - bejelentés alapján - darabokra szedik a határon, mondván csempészett sólyom tojást keresnek. Később nemhivatalosan rendőrségi vonalon letelefonálnak a váci rendőrségre, hogy Dékány valamilyen madárcsempészetbe keveredett. (A TÁSZ elnöke Dr Orosz Miklós rendőr ezredes volt) Az egész városba ferde szemmeé néztek rá.  A solymászatát eddig támogató gyárigazgató minden támogatását megvonta.

- A Szakosztály vezetése meghívta Dr Orosz Miklóst is az egyesület alelnökét a Tász elnökét, és Kállay Györgyöt az MME főtitkárát, hogy vegyen részt - térítés mentesen - a szlovákiai nemzetközi solymász találkozón. A részvételt az utolsó pillanatban lemondták, azonban a szlovák határon a kiutazók bőröndjeit kölön elkérték, s mivel abban semmi tilos dolgot nem találtak a menetrendszerinti autóbuszt szerelték szét , ugyanis csempészett sólyomtojást kerestek novemberben!!! Ennyit az alelnök szakmai szinvonaláról. egy besúgót is küldtek a találkozóra aki csak az iránt érdeklődött milyen madarakat vittünk..stb. Végül mi segítettük ki mert elég pénze sem volt!   

- A sólyom tenyész telep tervét először támogató Dr Jánossy Dénes Elnök véleményét megváltoztatva a tenyésztés ellen lépett fel. A neki információt adó szakemberek a nagy mennyiségű ragadozó madár tenyésztését még elképzelni sem tudták. Álláspontját egy cikkben is kifejtette.

- Nem utolsó sorban az OTvH a vadászmadarak tartási engedélyét vissza vonta, mondván tévedett az engedélyek kiadásakor. Az CSATLAKOZÁSI jegyzőkönyvben rögzített évi 15 héja beszerzését illegálisnak tekintették, holott ezt előzetesen a főtitkárral egyeztették.  Ők ezt a tevékenységet - utólag - illegális fészekfosztogatásnak tekintették. Ugyancsak törvénytelennek itélték a madárbeszerzés 300 Ft-os költségtérítését, melyet a tagok a Szakosztály pénztárába fizettek be.

- Péter Imre augusztusban "bizalmatlansági indítványt" nyújtott be a Szakosztály 4 tagja ellen. (Bogyai Frigyes, Dékány Péter(?) Ertinger Géza(?) , Duhay Gábor, Szabó József)

- A Szakosztály működését ideiglenesen felfüggeszti az Elnökség. A Szakosztály ügyeinek kivizsgálására "független" bizottságot hoznak létre. (Elnöke :Sára János, tagjai: Bécsy László, Nagy Imre,  Kállay György, Dandl József, Beregszászi györgy) Sára megbízó levelét Dr Orosz Miklós rendőr ezredes az MME Alelnöke, a Tász Elnöke írta alá.) A független Sára kijelentése figyelemre méltó".. ha az idei évben nem találunk hibákat, akkor menézzük az előző, vagy azt megelőző éveket is.....   néhány hónappal ezelőtt, vagy néhány hónappal később ebből lehet, hogy nem lett volna ügy, de most van és ezt ki kell vizsgálni. -1974.okt.31.

A fenti események hátterét az "Összeesküvés és árulás 2." címszó alatt ismertetem.

 

folyt. köv.

A MAVOSZ időszakra vonatkozó dokumentumok az előző címek alatt megtalálhatóak! /további adatokat, összefüggéseket  XX. sz.-i magyar solymázat története címszó alatt lehet megtalálni./

 

 

 

 

DOKUMENTUMOK.:       

 

Az MME Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály alapdokumentumai a : solymaszat.hupont.hu. -n A ragadozómadárvédelem első országos szervezete címszó alatt találhatók.

 

 

 

 Annak a szervezetnek a vezetőit is meghívták a hivatalos megbeszélésre, amely véleményük szerint nem is létezett! /MAVOSZ Ragadozómdár-véő és Solymász Szakosztály./

 

 

 Miután 1974. 03 30-án a MAVOSZ Szakosztály CSATLAKOZOTT az MME-het 80 fővel, ez a szervezet volt azMME első szakosztálya. Az MME elnöke által aláírt alapszabály  és a csatlakozás feltételeit rögzítő megállapodás jegyzőkönyve a solymaszat.hupont.hu-n A ragadozómadár-védelem első országos szervezete címszó alatt olvasható.

Az elnök dicsérő szavait nem kell kommentálnom. Sajnos az MME akkor kezdte első bizonytalan lépéseit, a solymászok pedig folytatták munkájukat, így voltak függőben lévő ügyei is pl : nemzetközi kapcsolatai, vadászterületek, vadászat jogi szabályainak módosítása, mindezek teljesen ismeretlen területek voltak az elnökség részére.

 

 

 

 Mint a Főtitkár leveléből is kitűnik az MME még nem volt felkészülve ilyen szintű munkára.

 

 

 Ez az úti jelentés is bepillantást nyújt akkori ragadozómadár védelmi munkánkba.

 A titkosított ragadozómadár fészek kutatást és térképezést is folytattuk.

 Lőrincz István elnökhelyettes leveléből is kitűnik vezetőségnek finoman szólva nincs terep gyakorlata. Győry Jenőt az OTvH főzoológusát jól jellemzi, ha a természetvédelem területén valamit el akarunk Nála érni, napjában tízszer kell Neki telefonálni, folyamatosan "zaklatni" kell.  Az egyszerű ügyintézés érdekében javasolja :az erdészeteknek küldendő levelet írjam meg , irassam alá vagy az Elnökkel, vagy a Főtitkárral, majd vigyem be az OTvH-hoz, záradékoltassam és ne hagyjam magam lerázni, sőt Győry Jenőből "boxoljam ki" a természetvédelmi prémiumok kitűzését. Ezt mi eddig önállóan, eredményesen oldottuk meg.

 Az OTvH főzoológusának a véleményét Lőrincz is furcsának tartja , miszerint nem őriztethetnek minden fészket, pedig mi a fokozottan védett fajok szinte minden fészkét őriztettük.

 A premizálást ragadozómadár-védelmi felelősünk Duhay Gábor így intézte - sikeresen!

 Ez egy gyors intézkedés volt  azonnal átadta másoknak a munkát.

 

Őszinte híveink,  ilyen pozitívan álltak hozzánk! "lábhoz tett fegyverrel" figyelték minden lépésünket, s a TÁSZ mindenütt jelen lévő besúgói minden elhangzott kijelentést sokszor tudatosan torzítva jelentettek az elnökségnek. Mi nem igértünk senkinek semmit, megállapodtunk a csatlakozás feltételeiben ! Mint az alelnök leveleiből is kitűnik az OTvH olyanokat vállalt amit nem tud teljesíteni, (vadászterület, vadászati jog rendezése, évi pénzbeni támogatás stb) Később amikor ezt számon kértem a főtitkár is legorombított, mi csak kérhetünk az OTvH-tól és nem követelhetjük a megállapodásban vállalt feltételek biztosítását.

Az önálló tevékenységünk akadályoztatására úgy döntöttek: szakosztálynak nem lehet pénze, nem lehet pecsétje, majd később kiderül a solymászoknak a létét is meg akarták szüntetni.

 

 

}

 

Oldal: ÖSSZEESKÜVÉS ÉS ÁRULÁS
A SZAKRÁLIS TURUL LEGENDA KÖTI ÖSSZE A VILÁGHÓDÍTÓ SZTYEPPEI NÉPEKET - © 2008 - 2024 - dzsigt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat