Magyar solymászat a szocializmus időszakában.
Több olyan véleményt olvastam mostanában, miszerint abban a korszakban üldözték, tiltották a solymászatot. Azt csak titokban lehetett űzni. Mivel a mai generáció többségének erről a korszakról erősen átpolitizált ismeretei vannak, konkrét tények, dokumantumok fotók alapján mutatom be e korszak solymászait solymászatát.
Íme egy politikától eltorzult vélemény:
„A II. Világháború és az azt követő kommunista éra alatt az egyesület tevékenysége korlátozott volt, de a solymászat hagyománya fennmaradt és titokban tovább élt.”
Magyar solymászat a Szocializmus éveiben.
Lelovich György solymászmester.
Forrás. ARCOK A MAGYAR VADÁSZMÚLTBÓL XXVII.
Dr Tóth Sándor: Lelovich György bibliográfia (Kecskemét 2020.)
Az újkori magyar solymászat szocializmusbeli alakulásának a megértéséhez, megismeréséhez a kezdetekhez kell vissza tekintenünk.
1939. jan. 6-án a német DFO mintájára Európában 4.-ként a Nemzeti Múzeum Állattárában - 20 fővel - megalakult a Magyar Solymász Egyesület, ezzel megvalósult Vönöczky Schenk Jakabnak a Magyar Madártani Intézet egykori igazgatójának az álma: „a parázsló magyar solymászat ismét lángoló sikereket mondhat magának”. Az egyesület megszervezésében kiemelkedő szerepe volt a kitűnő szervező képességű Bástyai Lórántnak. Ennek a szervezetnek a társadalmi, természetvédelmi elfogadtatásához, az is hozzájárult, hogy a vezetésében, tagságában a vadászat, a madarászat és a természetvédelem kiemelkedő személyiségei vettek részt.
A magyar solymászat e dicső szakaszát törte ketté a II. világháború. Azonban a magyar solymászok 1945-ben, szinte a fegyverek elhallgatása után nekiálltak új szervezetük létrehozásának. Adminisztratív okok miatt csupán 1946. aug. 13-án jött létre a 17 fős Magyar Solymász Vadásztársaság.