Kiűzetés a MAVOSZ-ból. (BOGYAI FRIGYES)
A solymászat ellenzői mindent elkövettek, hogy a MAVOSZ kereténbelül jogilag rendezett körülmények között igen sikeresen működő Szakosztályt megbuktassák.
Előzmények:
A Mavosz Ragadozó-madár védő és Solymász Szakosztály a MAVOSZ IB által jóváhagyott, a főtitkár által záradékolt és aláírt ALAPSZABÁLY-al , valamint Dr Pátkay Imre (Madártani Intézet Igazgatója) és Dr Győry Jenő (az OTvH főmérnöke) által jóváhagyott és aláírt Működési Szabályzattal rendelkezett.
- Tagjai államilag elismert solymász vizsgát tettek.(18 éves kortól hivatalos vadász vizsgát IS)
- 1972-ben kiadtuk első évkönyvünket.
. Elkezdtük az országos ragadozó madár fészek felmérést. (500 titkosan kezelt fészkelési adatot regisztráltunk)
- Sikeres tenyésztési és vissza telepítési kisérleteink iránt a külföldi szakemberek is érdeklődtek. (Oxfordi Egyetem)
- Felügyeleti és állami szervek jóváhagyásával - a MAVOSZ-on keresztül - beadtuk önálló egyesületté válásunk engedélyezésére a kérelmet.(Ennek eredményeként mint a MAVOSZ tagegyesülete működtünk)
- Közös vadászatok szervezésével emeltük tagjaink szakmai ismereteinek a szinvonalát.
- Megszerveztük a központi madár beszerzést és az "öreg madár" kultuszt.
- "Diplomáciai" tevékenységünk eredményeként az NDK vadászati-állami szervezete hivatalosan kérte a további együttműködés magasabb szintre emelését.
-Az IAF hivatalosan értesített, ha jelentkezünk felvesznek tagjaik közé
/Mindezekről a dokumentumokat az előző címszavaknál lehet elolvasni./
/Az alábbiakban az eseményeket írom meg, pontos dátumokkal, és dokumentumokkal később egészítem ki írásomat-/
Nemzetközi kapcsolataink 1963-óta - kisebb megszakításokkal jól alakultak.
Már 1971 előtt is megfogalmazódott bennem az a lehetőség: jó lenne - és talán egyszerűbb is - az azonos politikai berendezettségű államokban - a volt szocialista országokban- a solymászatot egységesen szabályozni. Ebben akkor egyet értett velem Marosi Iván a szlovák Klaus Barthel, majd Werner Rost, az NDK és (?) Vodka Vlaclav a lengyel solymászok akkori vezetője is.
Fölvetődik a kérdés : kinek milyen érdeke fűződött ehez az együttműködéshez?
- Az NDK-ban volt jogilag, vadászati és természetvédelmi szempontból a legjobban szabályozott a solymászat. (Saját fegyverhez alíg juthattak a vadászok és kartonos fegyver is jóval kevesebb volt, mint vadász, tehát e szenvedélyes vadászok, vagy kitűnő vadászkutyákkal, jól idomított görényekkel, vagy vadászmadaraikkal hódóltak a vadászat szenvedélyének.) Nemzetközi kapcsolataik is korlátozottak voltak így minden alkalmat megragadtak, hogy ebből az elszigeteltségből kitörjenek.
- Nekünk és szlovák solymász társainknak előnyös lett volna ez az egységes szabályozás, hisz elsősorban a természetvédelmi oldalról sok gáncsoskodás érte szervezeteinket. Példamutató volt számunkra az is, hogy az NDK solymászai számára évente 2 hetes ingyenes bennlakásos tanfolyamot tartott a felügyeleti hatóság. /Akkor sajnos meghívásuknak csak a lengyelek tudtak eleget tenni/
- Az akkor alakuló lengyel szervezet számára is példamutató volt a német szabályozás, ennek adaptálása révén sok vitát kűzdelmet előzhettek volna meg.
A VVK (Vadászati Világkiállítás) ideje alatt hazánkba látogató, - nem egy esetben nálam vendégeskedő - solymász delegációk tagjaival többször végig beszéltük az együttműködési lehetőségeket, majd az NDK hivatalos levelének megérkezése után ismét kiutaztam hozzájuk, hogy a további lépéseket megbeszéljük előkészítsük. Sikeres megbeszéléseim utás boldogan tértem haza, hogy a magyar solymászat jogi beágyazottságát nemzetközi együttműködési lehetőségekkel erősíthetem. Másnap siettem a MAVOSZ Nádor utcai székházába, hogy sikeres tárgyalásaimról beszámoljak.
Itt ért az első meglepetés: a portás nem ehgedett be, mondván, hogy a főtitkár elvtárs utasítására nem léphetek be a székházba. Végül sikerült Beregszászi Györgyöt- Ö volt a solymászat ügyeiért is felelős - elérnem.
Telefonon keresztül álati nagy leszúrást kaptam, az Ő szabad szájú stílusában. Az egészet nem értettem, hisz én itthon sem voltam, nem tudtam ki és mit követett el, hogy ilyen nagy a baj. Végül abban állapodtunk meg, hogy a szomszéd presszóban találkozunk és megtárgyaljuk a helyzetet.
Itt a következő derült ki :
Az egyik nagy példányszámú sajtó orgánumában egy cikk jelent meg, hogy magyarországon illegális a solymászat és a MAVOSZ kebelén belül tevékenykednek ezek az engedély nélkül vadászó, engedély nélkül madarat beszerző és tartó egyének stb. stb. Vagyis a MAVOSZ égisze alatt tevékenykednek ezek az orvvadászok és orvmadártartók....
Később kiderült, hogy a terjedelmes cikk írója - Szentendrey Géza, a Pilisi Parkerdő madárvédője - volt, aki a hivatalos információkat Dr Pátkay Imrétől a Madártai Intézat igazgatójától kapta.
Attól a Pátkay Imrétől aki a Solymász Szakosztály működési Szabályzatát - alá írta. (A dokumentumok között ezt is bárki elolvashatja !) /Pátkay Imréről kevesen tudták, tudják, hogy az 1939-ben megalakult MSE alapító tagja, sőt jegyzője volt. Ő is azok közé tartozott, akik a solymászatot életvitelükkel nem tudták össze hangolni, s lassan az újkori solymászat ellenzőivé, ellenségeivé váltak./
Ebből egyenesen következett, hogy a Magyar Vadászok Országos Szövetsége bújtatja az orvvadászokat és az illegális madár tartókat. (Ebben az időben már csak héjákkal vadásztunk, azokat szereztük be, tartási engedélyt kértük rájuk, de mint vadászoknak mint duvadat irtanunk kellett volna). Alapszabályunkat Dr Koller Mihály Főtitkár alá is írta.
Dr Koller Mihály - a MAVOSZ akkori főtitkára - nagyon megharagudott, nem volt hajlandó szóba állni - az ügy tisztázása végett - Rakonczay Zoltánnal a természet védelem akkori irányítójával. Végül miniszteri közbenjárásra hajlandó volt a két főnők megtárgyalni a helyzetet. A tárgyalásra a MAVOSZ székházban került sor. Az előszobában felkészülve, dokumentumokkal felvértezve én is ott várakoztam. Rakonczay magával hozta Pátkay-it, mint illetékes szakembert, azonban Koller a tárgyalásról úgy ki, mint a macskát...ni. Ilyen emberrel nem volt hajlandó egy aszhtalhoz ülni. (Hisz éppen a MAVOSZ kérésére egyeztettük velük a "Működési Szabályzatunkat", melyet elfogadtak és alá is írtak.)
Végül Koller javaslata az volt, ha ti jobban tudjátok vegyétek át a solymászokat. Rakonczay javaslata az volt, hogy a megalakítandó MME-be lépjenek be a solymászok és ennek keretén belül folytathatják a solymászatot és a ragadozó madár védelmi tevékenységet.
A Mavosz Intéző Bizottsága állásfoglalásában leszögezte, ha a solymászok továbbra is a szervezet keretén belül - mint a MAVOSZ tagegyesülete - kívánnak tevékenykedni azt támogatják, tehát nem kell kilépnünk a MAVOSZ-ból.
Az MME-be való esetleges átlépés feltételeiről Rakonczay személyes megbízottjaival és az MME képviselőivel 1974. febr.7-én állapodtam meg . Ebben többek között biztosították az évi 15 héja plusz tanmadár beszerzését, maximum 50 madár tartásának engedélyezését az addigi évi 15000 ft támogatást vadászterületet, stb.. Mint működő szakosztály csatlakozásról állapodtunk meg. /A megállapodás a dokumentumok között olvasható, téméja: milyen feltételekkel csatlakozik Szakosztályunk az MME-hez aláírói:Keszthelyi István OTvH, Dr Major István OTvH, Dr Sterbetz István MME, Smidt Egon MME, Bogyai Frigyes MAVOSZ)
Akkor a szinte egyöntetű véleményünk volt, hogy ennek a megállapodásnak a révén megszabadulunk a Pátkay-Győty féle állandó támadástól, és a parkerdőknél biztosított területek is megfelelő vadászati lehetőségeket nyújtanak. A MAVOSSZ-al is fenn kívántuk tartani addigi jó kapcsolatainkat. Az MME Ragadozó-madár védő és Solymász Szakosztály megalakulása után az első intézkedések között szerepelt egy együttműködési megállapodás aláírása a MAVOSZ-al. /A megállapodás a dokumentumok között olvasható, aláírói: Dr Koller Mihály MAVOSZ főtitkára, Janisch Miklós szakosztályunk elnöke és Bogyai Frigyes titkár/
Az MME szervezésében - hivatalos felkérés alapján -, majd a megalakításában a szakosztály részéről többen is részt vettünk, annak alapító tagjai voltunk. Akkor úgy gondoltuk, ha mint Szakosztály is csatlakozunk az MME-hez, mind a solymászat, mind a ragadozó madár védelem területén negyobb lehetőségeket tudunk biztosítani tagjainknak.
Hiszékenységünkér súlyos árat fizettünk.
Dokumentumok:
Szentendrey Géza a cikkben felsorolt hamis állításokat Győry-Pátkay párostól kapta. Akik a solymászattal kapcsolatban szinte sohasem mondtak igazat. : A MAVOSZ Intéző Bizottsága a solymász szakosztályt Földes László a MÉM miniszterhelyettese felhatalmazása alapján hozta létre. (113130/1967. jun.5) A minisztérium a levelében közli, hogy az OTvH Elnökével és a MAVOSZ Intéző Bizottságával történt előzetes egyeztetés alapján utasítja MAVOSZ-t a szakosztály megalakítására. Az alakuló gyűlés előtt (1968.jul.10-én) a Hungária Solymász Klub képviselőivel aláírták a "Müködési Szabályzatot" Aláírók: Dr Győri Jenő OTvH, Dr Pátkay Imre OTvH , Vancsó Géza HSC, Galambos József HSC , Bogyai Frigyes HSC./ Ezután 1968. szept. 7-én dönt a MAVOSZ IB. a Solymász Szakosztály megalakításáról. 1968 okt.10 alakuló gyűlés. 68 12.23. a Szakosztály Alapszabályának az ellenjegyzése./ Az összes dokumentum teljes terjedelmében az előző A solymász szakosztály alapdokumrntumai címszavak alatt elolvashatóak. Később is a Szakosztály 68-as megalakítása után Pátkay-ék nemzetközi fórumokon azt állították "Magyarországon nincs solymászat". (Konkrétan Mavrogordátó hercegnek India egykori Alkirályának a BFC elnökének a kérdésére adták ezt a választ, holott ép az ő meghívására utazott a magyar solymász delegáció az első brit nemzetközi solymász találkozóra. A madarainkra az OTvH adta ki a kiviteli engedélyt. Ők a s o l y m á s z szót is törölték volna a magyar nyelvből ezért használták a héjász kifejezést.
Ebben az időben már mint MAVOSZ Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztályként működtünk országos szervezettel, míg Szentendrey Gézáék egy 5000 hektáros mintaterületet tanulmányoztak. A tények megismerése után Szentendrey Géza 1974-től a Szakosztály alelnöke lett.