A globalizáció hatása a ragadozó madár védelemre. /Bogyai Frigyes/0516

A kétpólusú  világ megszűnése alapvetően megváltoztatta az emberiséget. A SZÉTBOMLÓ  Szovjetunió önálló nemzetállamok kialakulásához vezetett, mely több helyen csak polgárháborúval valósulhatott meg. Megszűntek a kialakult társadalmi normák és az új normarendszerek még nem alakultak ki. Az eddig sok esetben szinte hermetikusan elzárt nemzetekre rászabadult a monopol tőke, a pénz mindenhatósága.. A tőke és az eszmék szabad áramlását kihasználva „szabad rablásos” kapitalizmus alakult ki. Minden és mindenki megvásárolható, így a természeti értékek is. A  lakosság elszegényedését a korrupciót kihasználva megindult ezen államok természeti értékeinek  szinte teljes kifosztása. Erre a nemzetközi természetvédelmi szervezetek majd két évtizednyi késéssel reagáltak, csak lassan kezdenek alkalmazkodni a megváltozott  ill. a most kialakuló új erőviszonyokon alapuló világrendhez . Ugyan az ismétlődőttt meg, mint a DDT időszakában amikor a természetvédők jelentős hányada energiát pénzt nem kímélve a solymászat beszüntetésén fáradozott, ahelyett, hogy a solymászokkal összefogva a tenyésztést és visszatelepítést támogatták volna. E késlekedésnek  köszönhetően többek között majdnem megsemmisült Mongólia, Kazahsztán, Kína kerecsen állománya. A nemzetközi és nemzeti szervezetek el voltak foglalva a csatlakozott országok természetvédelmi jogszabályainak  finomításaival, összehangolásával, egyes tagállamok eltéréseinek engedélyezéseivel. / ki, hol, hogyan. hány, milyen védett állatot tarthat, tenyészthet stb./  Bizonyára többen felvetik:  Magyarországon is volt rendszerváltás, mégis világviszonylatban kiemelkedő eredményeket értünk el a ragadozó madár védelem területén.  Véleményem szerint ez közvetlenül és közvetetten is a szervezett solymászatnak köszönhető.

A hazai solymászok már 1961-ben felismerték, hogy szervezet és megfelelő szabályozottság nélkül  a solymászatnak nincs  jövője. A DDT és a szervezett duvad-irtás következtében  szinte megsemmisült ragadozó madár állomány védelme érdekében mindent meg kell tenni, hiszen ragadozó madarak nélkül nincs solymászat. Először – részben  természetvédelmi  nyomásra – csak a tűzzel-vassal  irtható héját használták solymászmadárként. Beépülve a MAVOSZ-ba felléptek a ragadozó madarak védelméért, megkezdték a vadászmesterek ragadozó madár ismereti és védelmi oktatását és vizsgáztatását. Egyre szélesebb körben ismertették a ragadozó madár tenyésztés és visszatelepítés  Ny-európai  és amerikai eredményeit. Ebben az időnen a MAVOSZ Ragadozómadár védő és Solymász Szakosztály volt hazánkban az egyetlen hatékony civil ragadozómadár védelmi szervezet.. A széleskörű ragadozómadár ismereti és védelmi előadás sorozatokon kívül megkezdték a ragadozómadár fészek felméréseket. 1974-re több mint 500 fészek adatait tartották nyilván. Az erdészetek bevonásával  megvalósították  a premizált fészek őrzéseket, elsősorban a parlagi sas, uhu és kerecsen fészkek vonatkozásában. Tagjaik részére – külső előadók bevonásával – vizsgaköteles tanfolyamot szerveztek.

A solymászat ellenzőinek nem kis tábora  igyekezett a solymászatot törvények segítségével  is minél szűkebb keretek közé szorítani, melyet csak a természet védelmi törvények szigorításával és minél hatékonyabb betartatásával lehetett elérni. Annak ellenére, hogy néhány jogszabály a solymászatra volt „kihegyezve” KÖZVETETTEN az egész ragadozó madár védelmet szolgálta. A magyar és a nemzetközi természetvédelmi szakemberek egy jelentős hányada a solymászatban látta a ragadozómadár pusztulás fő okát.  Holott a solymászok több ezer éve alkalmazták a fenntartható használat  elvét, kiméleti időket és védterületeket jelöltek ki mind a ragadozó madarak, mind a zsákmány állatok vonatkozásában. A ritka madarak vonatkozásában egyes érintett országok többszáz törvénnyel szabályozták begyűjtésüket, kereskedelmüket, elpusztításukat pedig halállal büntették. A solymászat beszüntetése érdekében kifejtett igen aktív tevékenység, jogszabályokon, médián keresztül a ragadozó madarak felé irányította a figyelmet így a solymászat indirekt módon is erősítette a hazai ragadozó madár állomány védelmét .

A megalakuló MME magába tömörítve az országban működő amatőr természetvédelmi csoportokat és a már szervezetten működő ragadozómadár védő és  solymász szervezetet,  konfliktusokon keresztül  szétválasztotta a solymászatot és a ragadozó madár védelmet, majd igen magas fokra emelte a gyakorlati ragadozó madár védelmet. Kialakultak a madárvédelem civil szervezetei, a madárvédelmi szemlélet beépült a magyar társadalomba.

A rendszerváltozás idején a solymászat is és a természetvédelem is törvényileg szabályozott és a civil társadalomban már beépült volt. Ugyan ez volt a helyzet a szlovák a cseh és részben a lengyel gyakorlatban. Ha megvizsgáljuk, azokban a volt szocialista országokban ahol szervezett solymászat volt és a solymászok a természetvédőkkel megvívták harcaikat a szervezett solymászat fennmaradásáért, a ragadozó madár védelem magas fokon valósult meg és a rendszerváltás se ingatta meg  a ragadozó madarak helyzetét.

A nemzetközi természetvédelmi szervek, szervezetek lassan kezdtek rájönni, hogy nekik nem az a feladatuk, hogy a szervezett solymászatot minden szinten támadják, hanem az, hogy minél szélesebb szövetségeket együttműködést valósítsanak meg a ragadozó madarakkal  foglalkozó szervezetekkel így a solymászokkal is. Rájöttek arra, hogy a ragadozó madarakat csak a solymászokkal való világméretű összefogással lehet megmenteni. Közösen ki kell dolgozni  a ragadozó madár védelemmel összehangolt a mai  társadalmi és környezeti viszonyoknak megfelelő  elveket és gyakorlatot a solymászat terén. Ennek az új szemléletnek az eredményei kezdenek ki bontakozni.

Ez az összefogás a solymászat és a ragadozó madarak védelmének világméretű összehangolása mindkét területnek nagy lendületet adott. A rendelkezésre álló energia és pénz nem a solymászat megtámadására és megvédésére, hanem egyrészt a gyakorlati ragadozó madár védelemre , másrész a solymászatra, mint a szellemi világörökségünk ápolására fordítódik.

---

A

Oldal: A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A RAGADOZÓ MADÁR ÉDELEMRE
A SZAKRÁLIS TURUL LEGENDA KÖTI ÖSSZE A VILÁGHÓDÍTÓ SZTYEPPEI NÉPEKET - © 2008 - 2024 - dzsigt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat