BOGYAI FRIGYES :
MAGYAR SOLYMÁSZ ALMANACH
A MAGYAR SOLYMÁSZAT PANTHEONJA
1900 1976
2018 SZEPTEMBERÉBEN ELKÉSZÜLTEM AZ MAGYAR SOLYMÁSZAT ÚJKORI TÖRTÉNETÉNEK ISMERTETÉSÉVEL. ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ITT SZEREPLŐ ADATOK, NEVEK FORRÁSMUNKAKÉNT IS FELHASZNÁLHATÓK LEGYENEK, MINDEN ESEMÉNYT DOKUMENTUMOK ALAPJÁN ISMERTETEK.
"AKI NEM SZEREPEL KÖNYVEMBEN AZ EBBEN AZ IDŐSZAKBEN NEM IS SOLYMÁSZOTT"
MIVEL A SOLYMÁSZAT MEGÍTÉLÉSE EBBEN A KORSZAKBAN IGEN VÁLTÓZÓ VOLT... MEGMENTENDŐ HAGYOMÁNY NEMZETI KULTÚRÁNK RÉSZE.. MEGTŰRT VADÁSZATI MÓD... TILTOTT VADÁSZATI MÓD.. MAJD ISMÉT ENGEDÉLYEZETT VADÁSZATI MÓD, KULTÚRTÖRTÉNETI KINCSÜNK, ENNEK MEGFELELŐEN KITŰNŐ NEMZETKÖZI HÍRŰ TUDÓSAINK, VADÁSZAINK ÉLETRAJZÁBÓL SOLYMÁSZ-TEVÉKENYSÉGÜK KIMARADT. MOST EZT A HIÁNYOSSÁGOT IS IGYEKSZEM PÓTOLNI.
A MAGYAR SOLYMÁSZAT ÚJJÁÉLESZTÉSÉBEN A MADÁRTAN KIEMELKEDŐ SZAKEMBEREI VETTEK RÉSZT: PETÉNYI J. SALAMON, VÖNÖCZKY SHENK JAKAB, MAJD A GYAKORLATI SOLYMÁSZOK VERTSE ALBERT, KEVE ANDRÁS, PÁTKAI IMRE, STERBETZ ISTVÁN.... és
OTT TALÁLJUK KÍVÁLÓ VADÁSZAINKAT NEMESKÉRI KISS GÉZÁT, NÁDLER HERBERTET... és
ELISMERT TUDÓSAINKAT FÁBIÁN GYULÁT, VASVÁRI MIKLÓST KÁRPÁTI ISTVÁNT, SZEDERJEI ÁKOST, SZIJJ JÓZSEFET, FODOR TAMÁST
ÉS BEMUTATOM A TITKOSZSZOLGÁLATOK "SZIGORÚANTITKOS" SOLYMÁSZOKRÓL SZÓLÓ JELENTÉSÉNEK RÉSZLETÉT IS.
sorolhatnám a neveket. Aki többet szeretne megtudni erről a korról az olvassa el a remélhetően hamarosan megjelenő könyvemet.
BESZÁMOLOK A MAGYAR ÉS A KÁRPÁTMEDENCEI SOLYMÁSZAT ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK ESEMÉNYÉRŐL (Arad 1903. julius 15.) és az ELSŐ MAGYARORSZÁGI NEMZETKÖZI SOLYMÁSZ TALÁLKOZÓRÓL IS. (1963. aug. 18 - 19 - 20. Kiskunfélegyháza)
MAGYAR SOLYMÁSZ ALMANACH
A MAGYAR SOLYMÁSZAT PANTHEONJA
1900 - 1976
FELESÉGEM EMLÉKÉRE
ŐSEIM DICSŐSÉGÉRE
Ajánlás
Bogyai Frigyes: Magyar Solymász Almanach –
A magyar solymászat Pantheonja 1900–1976
c. könyvéhez
Bogyai Frigyest, e könyv kiváló szerzőjét régóta ismerem. Első találkozásunkra nem emlékszem egészen pontosan vissza, hiszen még majdnem gyerek voltam. 1974-ben 1005-ikként lettem tagja a Magyar Madártani Egyesületnek, és azonnal látogatni kezdtem a budapesti II. sz. helyi csoport üléseit, amelyet a budai Szabadság-hegyi Jókai Klubban tartottak. Bogyai Frigyes és Duhay Gábor voltak a számomra meghatározó személyek, akik akkor létrehozták az MME Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztályát, amelynek rögtön tagja lettem. Solymászatra, madártartásra sajnos nem volt módom, de a Szakosztály által szervezett rövid tanfolyam után letettem a ragadozómadár-fajismereti vizsgát, amelyen Keve András elnökölt. „Pártoló tag” lettem, és azóta is pártolom, támogatom a solymászatot mint a hagyományos vadászati módok egyik különleges kincsét, mint a világ kulturális örökségének egyik fontos hungarikumát.
A magyar solymászat történetének összefoglalására már több kísérlet történt. Amíg a múltról és a történelmi solymászat sikereiről, magyarországi jelentőségéről minden tanulmány egyetért, a 2. világháború utáni, de főként az 1956-os eseményeket követő időszak értékelése, részletes feldolgozása mindmáig hiányzott. Bogyai Frigyes könyvében ez az időszak kapja a kiemelt figyelmet, ráadásul legnagyobb részt személyes tapasztalatok, az átélt történések alapján. Hihetetlen mennyiségű fényképfelvétel és dokumentum, és a fotókhoz, levelekhez kapcsolódó élmény elevenedik meg, olyan személyek jelennek meg, akikről az eddigi tanulmányokban szinte szó sem esett, pedig nélkülük a solymászat nem maradhatott volna fenn és nem éledhetett volna újjá. Lelkes, elhivatott solymászokat látunk a képeken, akik a végtelenségig szeretik a madarakat és mindent megtettek azért, hogy a velük való kifinomult bánásmód, a vadászathoz kapcsolódó évszázados kultúra végleg el ne tűnjön. Érzékeljük a konfliktusokat is, az évtizedes vívódást a természetvédelmi és a társadalmi elfogadtatással, de külön erénye ennek a solymászattörténetnek, hogy nem szít veszekedést, nem ítélkezik személyek felett, hanem tárgyilagosan, objektíven szemléli a történteket. Bogyai Frigyes a magyar solymászat újjáélesztésének és elfogadtatásának kiemelkedő alakja, önzetlen hozzáállása, hazai és nemzetközi kapcsolatai és tapasztalatai feltétel nélkül alkalmassá teszik arra, hogy ismertesse és áttekintse a szocializmus ideje alatti bonyolult időszakot. Gazdag személyes dokumentumgyűjteménye, élénk visszaemlékezései, a solymászat már elhunyt nagy személyiségei előtt való tisztelgései külön értékessé és élővé teszik ezt az összefoglalást, amelyet minden mai aktív solymásznak, természetvédőnek, a ragadozómadarak iránt elkötelezettséget érzőnek, valamint a felidézett történéseket személyesen átélőknek melegen ajánlok. Élvezet a gazdag fotóalbumot nézegetni, és tanulságos a hiteles dokumentumok által elénk tárt eseményeket mai szemmel értékelni.
Budapest, 2018. szeptember 29.
Dr. Korsós Zoltán
főigazgató
Magyar Természettudományi Múzeum