A SOLYMÁSZAT ÖNZETLEN TÁMOGATÓI.

Nélkülük az 56 utáni időszkban nem sikerült volna fenntartani a

MAGYAR SOLYMÁSZATOT. (még a solymászat kifejezést is törölték volna a hivatalos nyelvhasználatból, Ők már több iratban helyette a héjászat szót használták!) 

 

1956 után a magyar solymászat kritikus helyzetbe került. A solymásztelepek feloszlatása, Bástyai disszidálása, Lelovich internáló táborba zárása után a solymászat Magyarországon politikailag nem kívánatossá vált. A tagok többsége abba hagyta a solymászatot, sőt egzisztenciális meggondolásból solymász múltjukról nem beszéltek, vagy letagadták, egyesek mint a solymászat elkötelezett ellenségei léptek fel. A BM a  solymászok közé is ügynököt épített be.

A legsúlyosabb csapást a magyar és nemzetközi solymászatra a vándor sólyom populáció világméretű összeomlása tette. Megkondították a vészharangot. Természetvédők, madarászok körében szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy ezt a tragédiát a solymászat újkori reneszánsza okozta. Azonban a tudósok, szakemberek egy kisebb csoportja más véleményen volt és tudományos módszerekkel kezdték feltárni az okokat. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a DDT és a klórozott szénhidrogének mezőgazdasági használata - a csúcsragadozókba akkumulálódva - azok pusztulását okozza. Az állományok teljes kipusztulásának megakadályozására a tudósok egy csoportja a solymászokkal közösen terveket, módszereket dolgoztak ki a ragadozó madár állományok megmentésére. Nemzetközi szervezeteknél elérték e vegyszerek betiltását ill. korlátozását. (ebben természetes partnereik voltak a humán kutatók, hisz e vegyszerek rákot, meddőséget, szaporodási devianciát, stb. okoznak) Másrészt módszereket dolgoztak ki a ragadozó madarak mesterséges  szaporítására és vissza telepítésére. A tudományos világ nagyobbik hányada nem hitt ezekbe a tervekbe. Egyesek csak a solymászat burkolt tovább élésének tartották. A DDT betiltásával, a kíméletlen duvad (ragadozó) vissza szorításával, az évi több ezer ragadozó madár tenyésztésével, vissza telepítésével, a populációk helyre álltak, sőt megindult migrációjuk is. A madarászok között a solymászatnak ma is vannak ellenzői, ennek okainak elemzése nem tartozik ezen írásom témaköréhez, csupán jelezni szeretném a globalizáció a multinacionális tőke, az állami szintű korrupció mellékterméke egy -egy ország madár állományának letarolása.

Az idősebb tapasztalt solymászok néhány kivételtől (Virág, Wrábel, Puskás, Lelovich ... )eltekintve teljesen feladták solymász multjukat. AZ ÚJ, FŐKÉNT FIATALOKBÓL ÁLLÓ SOLYMÁSZ GENERÁCIÓ SZERVEZET, IRÁNYTÁS NÉLKÜL MARADT. Számukra ismeretlenek voltak az 56 előtti solymászok, a szervezett solymászat keretei, feltételei. Szinte szakadék, választóvonal keletkezett a két generáció között. Ez tükröződött a solymászat megitélésében is. Például Patay Laci írásaiban a solymászatról, mint letünt vadászati módról ír, mely össze egyeztethetetlen a modern vadászattal. (Csupán városi huligánok feltünési vágyát elégíti ki.) Dr Pátkay Imre a Madártani Intézet Igazgatója, tekintélyes szakember - aki egykoron a 39-ben alapított Magyar Solymász Egyesület alapító tagja, irnoka volt - még egykori solymász társaival is megszakította kapcsolatait. Bástyai több levelében említi, hogy leveleire nem válaszol, pedig egykoron még közös karvalyuk is volt. Míg 39-ben a vadászat és  a madarászat tekintélyes szakemberei segítették a solymászat hazai megerősödését, feltételeinek kialakulását, 56 után ennek épp az ellenkezője történt..

Mégis ez a fiatalokból álló új generáció megtalálta a solymászat túlélésének , majd újboli felemelkedésének a feltételeit. Ehhez az igen nehéz küzdelemhez nyújtottak hathatós segítséget a solymászat önzetlen segítői. Nekik is köszönhetjük, hogy a vadászat lírája, a solymászat nem szünt meg Magyarországon, sőt a sok erőfeszítés eredményeként a magyar és a világ szellemi kulturális örökségének, hungarikumnak minősítették. 

A nevek felsorolásánál nem tudok és nem is akarok fontossági sorrendet felállítani, hisz nem ritkán egy-egy baráti kapcsolat többet segíthet, mint sok hivatalos állásfoglalás...

 

BEREGSZÁSZI GYÖRGY :

Először csak külsősként, banki munkája mellet intézte, szervezte, az oktatást, propagandát és a vadászati kultura hagyományainak ápolását, majd a MAVOSZ megerősődése, átszervezése után annak munkatársaként folytatta tevékenységét. Nevével sajnos manapság nem nagyon találkozunk, pedig hozzá fűződik a hivatásos vadászok (vadőrők) képzése, vadtenyésztői tanfolyamok tartása és a vadászat-vadgazdálkodás társadalmi szintű elismerésének a propagandája is. Miután a MAVOSZ is felismerte az ifjúság oktatásának képzésének, vadásszá fejlődésének jelentőségét, ezt a feladatkört is megkapta. A fiatal solymászok jelentős hányada választotta a hivatásos vadászi pályát, így ezeken a tanfolyamokon megismerkedett velük, többükkel baráti viszonyba került, segítette szakmai karierjük kialakításában. Írásaiban gyakran szeretettel, humorral emlékezik meg róluk. Rajtuk keresztül szinte az egész új solymász generációt megismerte. Ismerte problémáinkat. Én is gyakran találkoztam Vele, nem csak mint solymász, hisz vadásztársaságom ügyeinek intézésénél is többször össze futottunk. Ahogy a solymászat ügyeinek intézésében egyre több feladatot vállaltam, találkozásaink szinte rendszeressé váltak. Hosszú beszélgetéseink során a vadgazdálkodás, oktatás mellet egyre nagyobb teret kapott a solymászat jogi rendezésének témája is. Rajta keresztül megismertem a MAVOSZ véleményét a solymászat rendezéséről. Természetesen mi is elmondtuk elképzeléseinket lobbi tevékenységünk eredményeit. Sokat segített abban, hogy megismerjek sok olyan vadászt akik a vadászkultúra, a vadászati hagyományok elkötekezett hívei voltak és a későbbiekben sokat segítettek a solymászoknak.

Mikor hathatós lobbi tevékenységünk eredményeként 67-ben megszületett Földes László Miniszterhelyettes állásfoglalása alapján Dr Tóth Sándor- Bertóti István levele a solymászat engedélyezéséről, a MAVOSZ Intéző Bizottsága Beregszászi Györgyöt bízta meg a solymászat legalizálásával kapcsolatos előterjesztések, szabályzatok össze állításával. Mindvégig partnerként fogadta el a solymászok akkori szervezetének (Hungária Solymász Klub) vezetőit. Az előterjesztéseket közösen készítettük el, s végül az Ő szervezésében írányításával alakult meg a MAVOSZ Solymász Szakosztály. Ő kapta meg a solymászok felügyeletét is.Elvárta és megszervezte, hogy a különböző vadászati rendezvényeken a solymászok is részt vegyenek. A MAVOSZ ifjúsági programjának összeállítása után lehetőséget kaptunk, hogy a 18 év alatti fiatalok is hivatalosan részt vegyenek a Szakosztály munkájában. Hathatós segítsége nélkül nem tudtuk volna megszervezni:   Magyarországon az első hivatalos vizsgaköteles solymász tanfolyamot, nem adhattuk volna ki 72-ben az első magyar solymász Évkönyvet és munkánk elismeréseként Ő segített hozzá, hogy a MAVOSZ Intéző Bizottsága benyújtsa az önálló egyesületi kérelmünket... és még sorolhatnám. Neve elválaszthatatlan az újkori magyar solymászat történetétől.

DR KOLLER MIHÁLY (a MAVOSZ Főtitkára)

Szívügyének tekintette a fiatalok támogatását, a vadász kultúra ápolását. Tekintélyes, korrekt, egyenes ember volt. Ütközéseknél mindíg kiállt a solymászok mellett, a magyar vadász társadalom részének, a fiatalok vadásszá nevelésének egyik lehetőségének tekintette. A legnagyobb "égzengések" közepette is hozzá járult nemzetközi solymász találkozón való részvételünkhöz... Mint a Szakosztály titkára nem egyszer kaptam Tőle fejmosást  - jogosan ! Támogatta, hogy a solymászat a vadásztársadalmon belül megfelelően legyen képviselve, mint a Szakosztály titkára minden jelentős eseményre hivatalos meghívót kaptam, /Nemzetközi Vadász Napok, VVK protokoláris rendezvényei stb/

 

Dr Istvánovits Mártonné.

Dr Koller Mihálynak a MAVOSZ Főtitkárának titkárnője, titkárság vezetője volt.

Lányai 70.-ben nyári gyakorlaton voltak a Veszprémi Állatkertben, ahol megismerkedtek a solymászattal is. Haza térve szerették volna a solymászatot - legális keretek között - tovább tanulni, tovább gyakorolni. Kérésüket levélben juttaták el a MAVOSZ Főtitkárához, aki megkérte a solymász szervezetet, hogy a lányok kérését támogassák. (részletesen: Amikor a tagfelvételhez is protekció kellett )

Természetesen mamájuk minent megtett, hogy lányaik óhaja teljesüljön. Neki is köszönhetjük, hogy a Pest Megyei Választmány-tól a központba kerülhettünk. Helyileg is beköltöztünk a gyönyörű Nádor utcai székházba. Mint említettem Koller szívén viselte a fiatalok bevonását  a vadászatba, képzésük, oktatásuk megszervezését. Beregszászi György közreműködésével a fiatal (18 év alatti) solymászok is bekerültek az ifjúsági programba, így lehetőségük volt belépni a Szakosztályba, tanulni, vizsgázni, részt venni rendezvényein és tanmadarat tartani.

Istvánovits-né vállalta magára a (munkaidő utáni) taggyülések, tanfolyamok egyéb rendezvényeink felügyeletét, Évkönyvünk , meghívóink, hivatalos levelezésünk gépelését is. Egy- egy kényesebb téma megbeszélése érdekében eljárt, hogy a Főtitkárral személyesen tárgyalhassak... (Ezekről természetesen a minket felügyelő Beregszász Györgyöt mindíg korrektül tájékoztattam, esetleg előtte megbeszéltük a tárgyalási stratégiát).

 Dr Garai Lajos a Palotási Állami gazdaság vezetője.

A birodalomban végzett kitűnő szakember, elkötelezett vadász, a vadászkultúra ápolója. Ő már Lelovich on keresztül régebben kapcsolatba került a magyar solymászattal. De figyelemmel kiérte a Szovjet vadászati irodalmat is. Az Ő vadászújságukban rendszeresen jelentek meg solymászati témájú cikkek, melyek betekintést nyújtottak e kontinensnyi birodalom solymászatába is. Később ismeretségünk, együttműködésünk után - vette a fáradtságot _ és milliónyi elfoglaltsága mellett több cikket is lefordított számomra. Az Ő nevével fémjelzett a "Palotási Tanácskozás" is ahol   a vadászok és a gazdálkodók együttműködésének a módszereit vitatták meg, melynek eredményeként évi 1millió !!!  tenyésztett fácán kibocsájtása valósult meg... Rá Lelovich hívta fel a figyelmem. Előzetes főnöki egyeztetés után megbeszéltük, hogy közös vadászatra hívják meg a solymászokat. /az akkori szabályozás szerint a meghívónak !!! kellet a megye  hozzájárulását megkérni, hogy a solymászokat vendégül láthassák, a megye ezt a kérést elutasította, végül az országos választmánynál kellett az engedélyezést elintézni./ Ingyenes vadászatot, szállást biztosítottak, csupán a napi 3-szori étkezésért kellet  a 12 forintot befizetnünk. Szinte a mai napig tartó kitűnő kapcsolat alakult ki közöttün. Később itt szeretett volna Lelolvich egy újabb solymász telepet létrehozni. Kutyát, lovat, madarat már elintéztük, de... a sors közbe szólt. /részletesebben : Solymásztelep Palotáson. Nemsokára nagyobb feladatot kapott a Törökszentmiklósi AG. vezetését. Lelovich-ot innen is támogatta pl:..(patkányírtások rendelésével.. Néhányszor kocsit küldött értük és vendégül látta új reprezentativ székhelyén..)

Lajos barátom hívta fel a figyelmemet Dr Beke Imrére az Abádszalóki gazdaság Elnökére.  Imre is nagy tisztelője volt a vadászatnak, vadászati kultúrának. Megkedveltük egymást, jó viszonyba kerültünk és rajtam keresztül Ő is biztosított közös vadászati lehetőségeket a solymászoknak. Szintén nagyvonalú vendéglátó volt. Ingyen vadásztunk és a szállás is ingyen volt. (igaz egyeseknek nem tetszett, hogy a 2-ágyas szines tv-s szobákban nem volt benn a fürdőszoba... Ingyen!!) Tulajdonképpen hozzá szinte rendszeresen jártunk solymászni /az MME korszakban is/, volt amikor hivatalos elfoglaltságom miatt nem értem rá, akkor is fogadta Őket. Elismertségéről, tekintélyéről sok érdekes történetem van. A rendszerváltás ott is megtette hatását, többször találkoztunk, de a változás vihara elsodort minket egymástól.

Dr Szíjj József A Gödöllői Erdő és vadgazdaság vezetője.

Annak érdekében, hogy a solymászatnak, a solymászoknak a lehető legtöbb támogatást megszerezzem, minden lehetőséget meragadtam, hogy támogatókat, szimpatizánsokat szerezzek. Szinte minden évadnyitón, vizslás rendezvényen részt vettem. A rendezvényeken való részvételem megszervezésében nagy segítséget nyújtott Beregszászi György is. Egy ilyen gödöllői rendezvényen ismerkedtem meg Vele. Természetesen beszélgetésünk témája solymászat volt. Hamarosan megbeszéltük, hogy irodájában felkeresem és megbeszéljük hogyan támogathatja a solymászokat.

/Én akkor nem tudtam arról, hogy egykor Ő is solymász volt. Mint írásaimban említettem a solymász mult hátrányosan érintette volna több kitűnő szakember karrierjét, ezért erről nem beszéltek, vagy mások letagadták. Csupán azon lepődtem meg, hogy irodájának gazdagon faragott bútorai mind-mind solymász jeleneteket ábrázoltak, úgy véltem ez u.n. gödöllői hagyaték./

Többször felkerestem, végül egy szerződést készítettünk elő, hogy a létrehozandó "disznós kert"-ben solymászhatnak a Szakosztály tagjai, cserében bizonyos vadgazdálkodási munkákat végzünk. Ez elsősorban a budapesti solymászoknak jelentett volna nagy segítséget. Sajnos a szakosztály helyzetében bekövetkezett változások miatt, a hivatalos együttműködési szerződés megkötésére nem került sor.

Dr Galamb Gábor  Lábodi Erdő és Vadgazdaság vezetője

Mint említettem szinte minden valamire való vadász rendezvényen részt vettem, így kerültem Lábodra is. A vizslásokkal együtt érkeztünk és mi is tartottunk egy kis bemutató fácán pedzést. Ekkorra már elértem, hogy több tagunk használt kutyát. Természetesen a kutyások kiváncsiak voltak kutyáink teljesítményére is. Egyik ilyen országos versenyre elment Báder Laci is ha jól emlékszem német vizslájával. Ö egy VIII. kerületi csóró gyerek volt, onnan kűzdötte fel magát. Ez a környék igazán nem ideális egy vizsla idomításához. Valahogy így álltak hozzá amikor vonattal megérkezett a versenyre. Minnyájuk meglepetésére első helyezést ért el. Más kutyáink is jól szerepeltek. Hazafele már autóval jött, többen is felajánlották, hogy szívesen felhozzák pestre. A Lábodi kapcsolatok kiépítésében fejlesztésében kiemelkedő szerepe volt Ferencz Miklósnak Szakosztályunk vadászmesterének, aki somogy megyében az egyik megyei vadászati vezető volt.

A solymászokat mindíg szívesen látták somogyban. Többen itt rakták le a vadász vizsgát. A solymászok felkészültségéről igen elismerően nyilatkoztak a választmány tagjai.

Tagjainkat gyakran látták vendégül somogyban. Több bemutatót is tartottunk, sőt a kaposvári egyetemen Szabó József /Duci/ előadást is tartott. Galamb Gáborral is szép terveket szövögettünk, Ő mindenben támogatott bennünket. Ferenc Miklós vadászati lehetőségeket, solymászat céljaira igénybe vehető kastélyokat derített fel és itt is kezdtek kibontakozni az együttműködés távlati lehetőségei. Miklóst behívták katonának, majd a szervezeti változás után /MME/ ezek a tárgyalások elakadtak, Az "újjá alakított" Szakosztály pedig a fennmaradásáért kűzdött, önállóságtól megfosztott vezetői nem is foglalkozhattak ilyen elképzelésekkel.

Pogány István a Budapesti Műszaki Egyetem építész tanszékének tanára, megszállott pointeres.

 Vele nem emlékszem hogy hol - Lábodon, vagy Gödöllőn - ismerkedtem meg. Ízig vérig kutyás ember volt. A solymászatban azonnal meglátta a kutyák alkalmazásának kitűnő lehetőségét. Mint pointeres az anwar solymászatban a pointerek igazi látványos alkalmazását is felismerte. Egy fegyveres társas vadászatnál ép a látványos mezei munkában nem lehet gyönyörködni. Nem kellett sokat győzködni, hogy Szakosztályunkban vállalja el az ebmesteri tisztséget. Sokat segített tagjaink tudásának fejlesztésében, szemléletük formálásában. Ahol csak lehetett segítette tagjainkat. Ahogy felmerült az igény az alakuló Palotási Solymász Telep részére azonnal leszállított egy idomított pointert. Az MME-hez csatlakozásunk után is változatlan lendülettel vett részt munkánkban. Ő készítette el a Búbánat völgyi tenyész és repatriáló telep építési terveit is.. Míg a 60-as évek végén a Szakosztályban csak én használtam solymászathoz kutyát (magyar vizslát), segítségével sikerült szemlélet áltozást elérni, s egyre többen kezdtek kutyát alkalmazni.

Sutyi /néhai Gróf József/ mamája.

Sutyi volt az egyetlen a többszáz fős gimnáziumban aki megfertőződött a solymászattal. (akinek nics hajlam az  nem fertőzhető!) Mint egy jó szülő az édesanyja igyekezett fia érdeklődésének a lehetőségeit, annak feltételeit megteremteni. Így szerzett nyárra erdésztnél gyakorlatot . Elnézték, tolerálták solymászatát is. Segítségével szerveztünk "solymász tábort" Tiszafölváron a nagymamánál...Természetesen ismerték a solymászat jogi renezésének a problémáját is, és azt, hogy ekkor a legfőbb célunk a megfelelő kapcsolatok  megtalálása volt. A Hungária Solymász Klub, min a solymászok szervezete természetesen készített beadványokat, tervezeteket a MAVOSZ és a minisztérium Vadászati Főosztály részére, tárgyalgattunk is, de valahogy nem jutottunk előre, az áttöréshez hiányzott valami. Egyik este - Sutyi mamája -  szólt nekem, hogy készítsünk egy össze foglalást és egy javaslatot a solymászat rendezésével kapcsolatban. 

Ő ugyanis megismerkedett az egyik minisztrhelyettes feleségévl, kinek szintén tacskója volt, Jól össze barátkoztak, természetesen elpanaszolta, hogy fia sportja gyakorlásának milyen akadályai vannak. Szóval a két hölgy meghányta vetette a dolgokat... A férj - a miniszter helyettes - mit tehetett, érdemben foglalkozott a solymászattal. A kért anyagot elkészítettük. Egy példányt a MAVOSZ-hoz, egyet a Vadászati Főosztályra és egyet a hölgyeken keresztül a miniszterhelyetteshez juttattunk el.... Izgatottan vártuk az ereményt, mely nem váratott sokára, megszületett a Minisztérium hivatalos állásfoglalása a solymászat engedélyezéséről és annak feltételeiről. Természetesen sokan, sok helyen igyekeztek segítei a , hogy végre jogilag rendeződjön a magyar solymászat helyzete, de úgy vélem Nélküle ez még sokáig elhúzódott volna.

És még néhányan a Mavoszból : Dr Bakóczy Antal a legfelsőbb bíróság tagja a MAVOSZ Jogi Bizottságának az Elnöke, Dr Kilényi Géza Legfőbb ügyész /Bakóczy jó barátja/.

 

Őket azért kívánom megemlíteni, mert néhányan akkor bírálták támadták Szabályzatainkat, a solymászat jogi rendezésének a módját stb.. Sött többen később is. Úgy gondolom az Ő szakmai felkészültségük, a MAVOSZ Jogi Bizottságának szakmai ismeretei számunkra elég biztosíték volt, arra hogy szabályzataink megfeleltek az akkori jogszabályoknak. Igaz akkor néhány madarász ennek ellenkezőjét állította, igaz Ők semmilyen jogi ismerettel nem rndelkeztek.

Amikor a MAVOSZ Intéző Bizottsága a munkánk alapján úgy döntött, hogy megértünk az önálló egyesületté válásra, hogy a továbbiakban, mint a MAVOSZ önálló  egyesülete működjenek a solymászok, Bakózy és Kilényi voltak akik segítettek összeállítani az egyesületi alapszabályt, majd a jogi bizottság jóváhagyása után külték el kérelmünket a hatóságokhoz...

Dr Rapcsák András Hódmezővásárhely polgármestere.

Lakos István és Lelkes Pista jóvoltából Hódmezővásárhelyen is lehetőség nyílott nagyszabású Nemzetközi Solymász Találkozó rendezésére. Elintézték, hogy a részleteket Rapcsák Andrással beszélhesük meg. Szívesen állt rendelkezésünkre. Közben elintézte, hogy az állami gazdaság vezetője, a városi rendőrkapitány és természetesen az érintett vadásztársaságok vezetőivel  tudjuk a részleteket megbeszélni. Ezek a rendezvények az egész város részére kiemelt eseménynek számíottak. A lovas, lovaskocsis felvonulás, a főtéren megrendezett teríték fektetés, a szürke gulya megtekintése, a gazdaság tenyészlovainak bemutatása és természetesen a vadban gazdag területek minden résztvevőnek felejthetetlen élményt nyújtottak. A találkozón nem csak Európa, hanem Mexiko, USA, Gruzia és Szibéria solymászai is részt vettek. És itt a rendőrök valóban biztonságunkat szolgálták...(a találkozóról videó is készült)

Néhány vadásztársságról :

A Ceglédi Széchenyi Zsigmond vt. 

1964-től voltam több mint 30 évig tagja, 15 évig az EB elnöke. Solymászatomat elnézték, mikor szükségessé vált házi szabályban is rögzítették a solymászat gyakorlásának feltételeit. Arra is lehetőséget kaptam, hogy - kompetenciám terhére - vendégül lássam  -Szakosztályunk tagjait. Sokaknak tudtam felejthetetlen élményt nyújtani  solymászok által addig nem látott gazdag fácán állománnyal...

A MAVOSZ-ban ismerketem meg a Jászkiséri VT elnökével. 

Hamarosan meghívást kaptam a solymászok részére. Vadászházukban ingyenes szállást és vadbő területen ingyenes vadászati lehetőséget biztosítottk számunkra. Tagjaink kellemes élményekkel gazdagodtak.

 

....

.....

.

.

 

 

.

.

.

 

Oldal: A olymászat önzetlen támogatói
A SZAKRÁLIS TURUL LEGENDA KÖTI ÖSSZE A VILÁGHÓDÍTÓ SZTYEPPEI NÉPEKET - © 2008 - 2024 - dzsigt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat