AZ ÚJKORI SOLYMÁSZAT TÖRTÉNETE /1957-TŐL//BOGYAI FRIGYES/ (A XX. századi solymászat történetét külön link alatt foglalom össze.)

DZSIGIVEL AZ ÖREG HÍM KERECSENEMMEL ÉS A LEVÁGOTT BAKCSÓVAL /1966 CEGLÉD/

(A dokumentumok "Az újkori solymászat dokumentumai "cím alatt )

---

A modern lőfegyverek elterjedésének a következtében Európa majd minden államában a solymászat vagy megszünt, vagy minimális szintre csökkent. Így volt ez hazánkban is. Azonban kiemelkedő vadászati, természetvédelmi és ornithológiai szakemberek felismerték, hogy a solymászat a magyar kultúra része és 1938-ban létre hozták az újkori solymászat első magyar szervezetét, hogy a solymászat hamu alatt szunnyadó parazsát felizzítsák és lobogó tűzzé fejlesszék.

Neki is köszönhetjük, hogy a magyarok újra elsajátíthatták a solymászat tudományát.

 

A -38 és -57 közötti időszak solymászati eseményeit  Bástyai és Lelovich könyveiből irásaiból ismerhetjük meg.  A 45 utáni korszak solymászati eseményeit Dr Tóth Sándor :A HÍRNÉV KÖTELEZ és a  NYITÁNY A HÍRNÉVHEZ c kitűnő műveiből ismerheti meg az érdeklődő. E művek az újkori vadászat történetét dolgozzák fel a mellékelt hivatalos dokumentumok alapján. A szerző több évtizeden keresztül vett részt ill. irányította a világhírnévre szert tevő magyar vadászatot. A solymászathoz való személyes kötődésének köszönhetően megfelelő hangsúlyt kaptak a solymászattal kapcsolatos dokumentumok.

Részben korabeli dokumentumok, részben az adott korszak solymászainak visszaemlékezései alapján jelent meg a Magya Solymász Egyesület honlapján Bagyura János : A Magyar Solymász Egyesület története c. írása. A visszaemlékezések természetéből adódóan sok szubjektivitással és hangsúly eltolódással.

 

A solymászat történetébe adnak betekintést: a MAVOSZ Ragadozómadár védő és Solymász Szakosztály 1972 TÁJÉKOZTATÓ c. évkönyv jellegű kiadványa, valamint az MSE évkönyveiben Bagyura, Bogyai, Duhay által írt cikkek, valamint Bérces János: 70 éves a Magyar Solymász Egyesület c. cikke mely a A VADÁSZKUTYA 2009/ 6 számában jelent meg.

Talán elsőként kellet volna említenem Bástyai Lóránt Vadmadárból Vadászmadár c. könyvét, mely az újkori magyar solymászat bibliája, a solymászati ismeretek alapműve.

Lelovich György is összefoglalja könyveiben a magyar solymászat történetét. E témáról külön cikket írt a MAVOSZ Ragadozó-madár Védő És Solymász Szakosztály 1972-es évkönyvébe.

A dokumentumok között a 72-es évkönyvben lévő és a Nimródban megjelenő Bástyai által írt cikk is e kort mutatja be más-más szemszögből.(1991 szept. és okt.-i szám.

Az 1955 karácsonya előtt megjelenő "Vadmadárból vadászmadár" sikere tovább erősítette a magyar solymászok helyzetét.

 

1956 azonban a solymászat terén is jelentős változásokat hozott. Megszüntek a halas tavaknál biológiai védekezést biztosító solymász telepek. A hivatásos solymászokat szélnek eresztették, azok munka nélkül maradtak, sokan kitűnő vadász madaraikat -más lehetőség hiányában- a Budapesti Állatkertbe vitték.  A magas állványokon öreg vándor sólymok sorakoztak, a kerti űlőkéken héják és Lelovich szirti sasa ült.. Erről az időszakról, Fintha Dodival való kapcsolatomról Évkönyvünkben már írtam. 56-ban a forradalom után átmenetileg megerősődött a solymászat helyzete, , Bástyai elnök, Finta József solymász mester és Borbély István titkár vezetésével újból megalakult a MAVOSZ Solymász Szakosztály. Azonban az egyesület Elnöke Bástyai Lóránt 57-ben Ny-ra távozott, Lelovich Györgyöt az egyesület egykori solymász mesterét gyüjtő táborba vitték. A solymász szervezetet megszüntették. A solymászat illegális vadászati móddá vált, a mejelenő vadászati törvények, mint vadászati módot nem engedélyezték. A vezető nélkül maradt solymászok több alkalommal összejöttek hogy újra élesszék a solymászat szervezetét. Ezek a próbálkozások nem sikerültek. A szervezők és mi résztvevők nem tudták, nem tudtuk, hogy fáradozásaink eleve kudarcra vannak itélve. 1956 után egy olyan szervezetet lehetetlen volt újra éleszteni amelynek vezetője diszidált - ami akkor a legsúlyosabb bűnnek, hazaárulásnak számított - solymászmesterét pedig politikai tevékenysége miatt gyűjtőbe zárták. Ezen túlmenően a szervezők az előző gyakorlatnak megfelelően újra létre akarták hozni a hivatásos solymászok munkahelyeit, ez biztosította volna a solymászat magas szinvonalát és erre a szakmai alapra épült volna az amatőr solymászok szervezete. Ezen elképzelésnek akkor már hiányoztak az objektív és szubjektív feltételei. Ezen felül felélénkültek a solymászat ellenzői. Az akkori vadászok, vadászati vezetők legfőbb feladata az volt, hogy az intenzív vadászat és vadgazdálkodás segítségével a hazai vadállományt a lehető legmagasabb szintre emeljék és megfelelő termelő (beadásos) vadászatokkal minél több vadhúst biztosítsanak. Ehhez dúvamentes területek és jól szervezett fegyveres termelő vadászatok kellettek. Ebbe a koncepcióba sem a ragadozó madár védelem, sem a hagyományos vadászati módok nem illettek bele. A solymászatot a természetvédelmi szakemberek sem nézték jó szemmel. A kor akkori hazai és nemzetközi felfogása szerint a ragadozó madarak megfogyatkozásának a fő okát a solymászatban látták. Sokan közülük ismerték a duvad irtási statisztikákat, de a vadászokkal szemben az érdek érvényesítő szerepük gyakorlatilag nulla volt, így összes energiájukkal a solymászatot a solymászokat támadták, okolták. Aki szeretné megismerni a duvadirtás kialakulását, gyakorlatát és eredményeit, az a "Amit a duvad irtásról tudni kell c. írásomból ezt megteheti.A tudományos világ ekkor még nem ismerte fel a DDT és a lassan lebomló rovarölő szerek hatásait, melynek eredménye képpen a csúcsragadozók -igy a ragadozó madarak is- földrésznyi területről kipusztultak és az emberekben is rákot és szaporodás biológiai devianciát okoztak, okoznak.

A szélnek eresztett hivatásos solymászok más megélhetési mód után néztek. A vadászati, természetvédelmi területen dolgozó solymászok többsége kénytelen volt a már nem engedélyezett vadászati módnak minősített solymászatot abba hagyni. Csak kevesen vállalták a solymászat gyakorlásával járó üldöztetést. A szervezet és vezető nélkül maradt főként fiatal solymászok egy egy ilyen idősebb mestertől lesték el a solymászat gyakorlatát. A jogi rendezetlenség,a szervezet és irányítás nélkül maradt solymászok -főként a kockázatokat vállaló- fiatalok, tanulók a természetvédelem célpontjaivá váltak, de a kertek alatti vadászatok miatt a vadászok is ellenséges szemmel nézték tevékenységüket. E fiatalok közül többen felismerték, hogy szervezet nélkül nem tudják a solymászat, a solymászok érdekeit képviselni. 1961-ben (egy Bástyai - Bogyai levél szerint 1960-ban) a szervezők előtt /Dékány Péter, Galambos József, Vancsó Géza/ már körvonalazódtak a Váci Városi Művelődési Ház keretén belüli lehetőségek.Elképzeléseikkel megkeresték a különböző solymász csoportok tagjait, s 1961(60?)-ben a Váci Városi Művelődési Ház keretén belül megalakítottuk a Herman Ottó Solymász Klub-ot. A klub elnöke Vancsó géza Titkár Galambos józsef lett. Működése alatt különböző poziciókban Bogyai Frigyes, Dékány Péter , Székely Attila és Kálló Ferenc vettek részt a vezetésben. (Dékány Pétre gazdasági felelős, Kálló Ferenc solymász mester, Bogyai Frigyes alelnök, E.B. elnök, politikai felelős)  Ismertebb solymász csoportok voltak Vácon, Leányfalun, Szentendrén, Budapesten Virágh, Kálló, Székely  köré csoportosulva, az alföldön Lelovich és Puskás köré csoportosulva és Veszprémben  Nádai,  Lelovich irányításával. (A klub dokumentumait : tagsági könyv, meghívó stb külön linkbe közlöm) A klubban élénk munka kezdődött. Havi klub gyüléseken beszéltük meg a teendőket. Célunk vol, hogy az ország solymászait egy szervezetbe tömörítsük, egységes solymász szemléletet alakítsunk ki.  Az egységes megjelenés érdekében egyen kalapot terveztünk és csináltattunk, megkezdtük a nadrág, ing zakó legyártatását is. Lépéseket tettünk a központi madárbeszerzés megvalósítására. Viszonyunk rendezése érdekében felvettük a kapcsolatot a Madártani Intézettel és az Országos Természetvédelmi Hivatallal. Elvárásaik a klubbal szemben irreálisak voltak. Dr Pátkay Imrének a Madártani Intézet igazgatójának és Dr Győry Jenőnek a Természetvédelmi Hivatal főmérnökének egyrészt az volt a kérése, hogy a szervezetünkön kívüli "illegális solymászatot" szüntessük meg ( ezt Ők a rendelkezésükre álló apparátus, a rendőrség, a tanácsok segítségével sem tudták elérni, tőlünk pedig követelték, tárgyalási feltételként szabták)  másrész azt kérték szüntessük meg szervezetünket és Ők majd egyenként a magbízható solymászoknak adnak tartási engedélyeket, ugyanis nemzetközi természetvédelmi fórumokon Ők már bejelentették, hogy Magyarországon a solymászat megszünt. Ezt Ők a ragadozó madár védelem kiemelkedő teljesítményének tekintették. Az évi 5-6 ezer ragadozó madár duvadként való lelövését - annak ellenére, hogy tudták- nem voltak hajlandók tudomásul venni. Meggyőződésem, hogy a solymászat vad hajtásainak kialakulásában alapvető tényező volt egyrész a hivatalos szervek elzárkózása, a solymászat jogi rendezésének a hiánya, másrészt a Pátkay -Győry féle solymászokat megosztó, egymás ellen kijátszó politika. A madár védelem társadalmi bázisának kialakítására személyiségük alkalmatlan volt. Ezt bizonyítja, hogy az Ő működésük alatt épült le a Madártani Intézet társadalmi bázisa a külső munkatársi rendszer. Ennek a szükségletnek  köszönhetően született meg az MME mely végül a feladathoz felnőve gyakorlatilag az Intézet munkáját is átvette.

A váci klub megalakulása előtti időszakban létrejött spontán solymász csoportosulásokban minden lehetőséget kihasználva aktív élet folyt, sőt a nemzetközi kapcsolatok sem szakadtak meg. Az ÖFB elnöke dr Ottó Savera úr több alkalommal is meglátoghatta a magyar solymász ismerőseit.  Virágh Árpád solymászmesternél - ahol éveken keresztül a solymászati ,állatidomítási ismereteimet igyekeztem bővíteni- volt szerencsém találkozni az elnök úrral és nagy elismerést kapott a felhők közül lezuhanó, majd másfél dugóhúzó fordulatot bemutató öreg tojó vércsém  és vadon fogott fiatal tojó karvalyom galamb pedzése. Viszonzásul vékony sólyom kesztyűre kézre vehette Basát a vasmarkú tojó réti  sast. Ezen időszakban az ÖFB meghívására Borbély István .Gyökössy Zsombor, Kálló Ferenc, Szidnay László...  részt vett egy ausztriai solymász találkozón.

A Veszprém megyei Idegen forgalmi hivatal rendezésében  -1960-ban - Virágh Árpád és Bogyai Frigyes egy réti sassal, öt kerecsennel és két héjával sikeres kosztümös bemutatót tartott a tihanyi óvár tetején. Nem sokkal ez után a  veszprémi állatkertben a Náday Sándor köré tömörülő solymászok sikeres kosztümös solymász bemutatókkal szórakoztatták a nagyvázsonyi nagyérdeműt. E bemutatókról Györffy Villám András írásaiból tudhatunk meg többet. Náday Sándorról és a nagyvázsonyi kosztümös solymász bemutatókról több fényképes tablón emlékeznek meg a veszprémi Kittenberg Kálmán Állatkertben.  A természet védelmi hatóságok nem jó szemmel nézték ezeket a bemutatókat és mindent megtettek magakadályozásukra. E szakemberek a solymászatot fertőző betegségként itélték meg. Azt hitték és néhányan hiszik még ma is, hogy a solymászat  mint egy betegség  elkapható és ezért mindent meg kell tenni hermetikus elzárásukra.                                                     

 Közben a Klubon belül élénk solymász élet folyt. Dékány Péter irányításával bevezettük a vadászmadár szemléket, kosztümös solymász bemutatókat tartottunk (Nagyvázsony, Dorog, Váci Pokol sziget stb.)

1962-63 telén új szervezettel bővült a magyar solymászat, Kiskunfélegyházán a Művelődési Ház keretein belül Mosányi Antal vezetésével megalakult a Magyar László Solymász Klub. A klub szakmai szinvonalának biztosítása érdekében több agilis solymászt (Székely Attila, Szabó Pityu, Kósa József) meghívott Kiskunfélegyházára és ott megfelelő állást szerzett számukra. Az alakuló gyülésen a váci klub részéről Bogyai Frigyes ödvözölte az új solymász szervezet megalakulását. Mosányi Antal lehetőségeinek és agilitásának köszönhetően 1963 nyarán a Kiskunfélegyházi klub megszervezte az ELSŐ MAGYARORSZÁGI NEMZETKÖZI SOLYMÁSZ TALÁLKOZÓT.. A szervezésben és lebonyolításban mindkét magyar klub aktívan részt vállalt. A találkozón az NDK beli solymászok népes /12-13 fő/ delegációja vett tészt. Ez a találkozó a két nemzet solymászainak hosszú távú kapcsolatának az alapjait teremtette meg. /A meghívó és a találkozóról készült fotók írások másolatát a solymász dokumentumok között lehet megtekinteni./

1963 a solymászok számára azért is fontos volt, mert lehetőséget kaptak, hogy többen kiutazzanak az ausztriai Hochostervitz-ben rendezett nemzetközi solymász találkozóra ahol a váci klubot 8 a kiskunfélegyházit 4 fő képviselte. Az NDK-beli solymászok meghívására Mosányi Antal vezetésével, az osztrák találkozó után több Magyar László klub beli solymász részt vett az NDK találkozón. Akkor úgy gondoltuk, hogy az aktív klub élet, a hazai és nemzetközi sikerek elegendőek ahhoz, hogy a solymászat gyors ütemben fejlődjön tovább és a jogi feltételei is hamarosan rendeződnek. 1964-ben mindkét klubot megszüntették egyrész a kluboknak helyt adó művelődési házak vezetőit lecserélték, másrészt felénk azzal az érvvel, hogy majd egy országos szövetséget hoznak létre. Sajnos ez nem így történt. Még ez évben Janisch Miklós vezetésével alakuló gyűlést tartottak a solymászok (ezen én is részt vettem) de ez a szervezet a működését el sem kezdte.

Mi tudtuk, ha szervezet nélkül maradunk akkor nem tudjuk érdekeinket érvényesíteni és igy valóra válik Pátkayék víziója, hogy magyarországon a solymászat megszünik.

 Vancsó Gézával Dékány Petivel győzködtük Galambos Jóskát alakítsunk új solymász szervezetet, mely idővel lehetővé teszi, hogy a "magyar solymászok nevében" tárgyalhassunk.  A 1965 -ben Leányfalun megalakítottuk a Hungária Solymász Klub-ot. /rövidítése HSC/. A szervezet emblémája egy pajzson bábút markoló sólyom. A jelvényt és az öntött vas plakettet le fogom fényképezni és a dokumentumok között ismertetem. A klub kidolgozott szabályzatait a dokumentumok között ismertetem. A dokumentumokon mindenütt szentendrei székhely szerepel, ennek az adminisztrációs okára már nem emlékszem.

Ennek a szervezetnek a nevében kezdtünk el tárgyalni, kapcsolatokat szerezni, hogy a solymászat ismét a vadászat kebelén belül működhessen, mely végül 1968-ban a MAVOSZ Solymász Szakosztályának megalakításával sikerült is.

 

folyt.köv. .       (Előkerült Bástyai Lórántnak a magyar solymászat alakulásáról 1969-ben írt levelem piszkozata, mely a fenti időszakról szól, ezt hamarosan mellékelem)

 

E korról és főkép az 1964 utáni időszakról a VISSZATÉRÉS A MAVOSZHOZ  

cím alatt dokumentumokkal alátámasztva ismertetem a solymászat további történetét.

 

Oldal: Az újkori solymászat története 1957-től
A SZAKRÁLIS TURUL LEGENDA KÖTI ÖSSZE A VILÁGHÓDÍTÓ SZTYEPPEI NÉPEKET - © 2008 - 2024 - dzsigt.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat